Százhúsz éve: kész cirkusz!
- Tanulja már a rulett szakkifejezéseit?
- Miért kellene tanulnom ezeket?
- Mert néhány éve az a hír röppent fel, hogy a jobb kihasználtság érdekében az állam részben kaszinóvá alakítaná a Fővárosi Nagycirkuszt.
- Szerencsére ezek a cirkusz megújításával kapcsolatos vad ötletek feledésbe merültek.
- Pedig rendeztek itt már rockzenei koncertet, még ketrecharcot is. Az effélék nem forgácsolják az artistaművészet tekintélyét?
- A bevételnek mindig van helye. Ha sikerül jó pénzért bérbe adnunk az épületet, vehetünk mondjuk két fényvetőt, vagy felújíthatunk egy-egy öltözőt. Amúgy pedig, amikor néhány éve terveket dolgoztunk ki a Fővárosi Nagycirkusz épületének felújítására, akkor mi is többfunkciós intézményt képzeltünk el.
- Ez mit jelent pontosan?
- Egész évben cirkuszt játszani luxus. Párizsban a Cirque d'Hiver évente négy és fél hónapig, Münchenben a Kronebau évente három hónapig játszik cirkuszt. Egyéb időszakokban a társművészetek kapnak helyet az épületeikben: színházi előadások, musicalek, kiállítások, ilyesmik. Úgy gondolom, nálunk is elég lenne hét-nyolc hónap az artistaműsorokra. Igaz, ha ez egy többfunkciós épület lenne, akkor viszont korszerű körülmények kellenének. A színházi előadásokhoz XXI. századi színpadtechnikára, a cirkuszi műsorokhoz hasonlóan igényes manézstechnikára volna szükség. Olyanra, mint mondjuk Oroszországban, ahol az egyik cirkuszban már negyven évvel ezelőtt cserélhető porondokkal dolgoztak. Néha szárazat használnak, de ha arra van szükség, feljön a jeges, azt követően meg a medencés.
- Immár több évtizede, hogy egymásnak feszült a tradicionális és a társművészeteket magába olvasztó, állatszámokat nélkülöző, új szemléletű cirkusz. Melyik áll nyerésre?
- Maga a cirkuszművészet áll nyerésre. Ugyanis a hagyományos előadások is nagyon sokat változtak, fejlődtek. Ma már a tradicionális számok esetében is nagyon fontos a látványos kosztüm, a mai kor fénytechnikája, a modern zene, némi színpadias körítés, ráadásul a magas színvonalú produkció sem hiányzik belőle. És ez nem hiányozhat az új szemléletű cirkuszműsorból sem. Amelyikből ezt ki akarják spórolni, azt inkább alternatív vagy hobbicirkusznak nevezem.
- Az új szemléletű látványcirkusz népszerű. A hagyományos is?
- A mi előadásainkat, melyekből évente három különböző van, 280-300 ezer néző látja. A kétévente megrendezett Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra pedig, amely mára a világ legrangosabb ilyen jellegű rendezvényei közé emelkedett, zsúfolásig megtelik a ház.
- Mi a cirkusz vonzereje ma?
- Meggyőződésem, hogy a cirkusz most ismét a reneszánszát éli. Egyfelől élő, valóságos, emberi dolog. Másfelől az egyik legősibb kultúra, amelyben szinte valamennyi művészeti ág jelen van: kicsit színház, kicsit zene, kicsit tánc, ráadásul kicsit sport is, amely meg tudja mutatni mindazt, amire az ember képes, és még annál is többet. Élő történelemkönyv, amelynek be lehet sétálni a lapjai közé.
- Százhúsz éve annak, hogy Wulff Ede a Városligetben megnyitotta a Fővárosi Nagycirkusz elődjét. Hogyan ünnepelnek?
- Készül az évfordulóra egy rólunk, a múltunkról szóló könyv és egy film is, Gödön cirkuszfotó-kiállítás nyílik, de elsősorban ezzel a műsorral ünnepelünk, amely igyekszik bemutatni a tradicionális cirkusz értékeit: az oroszlánszelídítőt, a kötéltáncost, az akrobatát, a zsonglőrt, a bohócot és a többieket. És aki most nem jut el hozzánk, ezeket a produkciókat a következő százhúsz évben is megnézheti, mert biztos vagyok abban, hogy ezekre a művészekre, erre a művészeti ágra örökké szükség lesz.
