Tésztacsata a porondon
Egyes feljegyzések szerint 1682-ben, Győrben egy francia artistacsoport tartotta az első, magyarországi cirkuszi előadást. Némi csend után aztán 1794-ben Kolozsvárra látogatott bizonyos "Aerbe szökő és kötélen tántzoló társaság", s bár ezt követően számos artista és mutatványos lépett fel mifelénk, a cirkusz igazán míves korszaka 1889-ben kezdődik, amikor a Városligetben felállította vasvázas, hullámbádog cirkuszát Wulff Ede. Az erősen buherált épületből nőtt ki később a Fővárosi Nagycirkusz, mely így tehát éppen 120. születésnapját ünnepli ebben az esztendőben. Egy hagyományos, tradicionális számokat felsorakoztató cirkuszműsorral mégpedig.
Az első percekben csíkos dresszes atléták serénykednek a manézsban, tán csak a kackiásan kipödört bajusz hiányzik, ám ez egy darabig hiányozni is fog, mert a múltidéző csoport tagjai artistaiskolások. A háttérben régi, karcos, fekete-fehér filmek peregnek, ezeken bohócok kalimpálnak, artisták szökkennek az "aerbe", elefántok ügyeskednek. A múltbéli pillanatokat Julius Fucik gladiátorindulója színesíti, az igazi, hamisítatlan cirkuszi zene.
Aztán kezdetét veszi a műsor, amelyben felsorakozik a múlt szinte valamennyi csodája: táncoló, porcelántestű lovak, amelyek már-már művészi öntudattal tipegnek, szökdécselnek a zenére. Bohóc érkezik a manézsba, szépen festett, régimódi figura, incselkedik a közönséggel, évszázadok poros levegője lengi körül, antréja mégsem leharcolt, egy pillanatig sem unalmas. Hulahoppkarikás lány kápráztat, aztán légi akrobaták úsznak föl a magasba, hogy életveszélyes költészettel sodorják tovább a szép múltidézést. Kézegyensúlyozó lány folytatja, akárha csontja se volna, majd jön az egyik évekkel korábbi Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál sztárja, Kevin Huesca, aki a ligeti hasbeszélők utódja. Kedves, mókás, és ezt még azok a nézők is elismerik, akiket a porondon tátogtat, hogy rémes üvöltéssel vagy barbie-s picsogással szinkronizálja őket.
A snájdig oroszlánszelídítő mintha egy képregényből lépett volna elénk; oroszlánjaival évődő, békés családot idéz, ám a pajtáskodás hirtelen vicsorgásba fordul, az egyik állattal csaknem összeverekszik, a néző meg döntse el, játékot lát, vagy felizzott a veszély. Rúdegyensúlyozók érkeznek a manézsba, csinos és magabiztos légi parádéra, majd játékos kutyák. Aztán Kristóf Krisztián, aki olyan sármos és laza zsonglőrszámot mutat, hogy az ember úgy érzi, tulajdonképpen ő maga is meg tudná csinálni az ördögi trükköket. Nem így érzi viszont a következő szám alatt, amelyben mongol hajlékonyakrobaták a saját vállukra állnak... Főképp szerény lesz, amikor a biztosítókötél nélkül dolgozó venezuelai kötéltáncosok tenyérizzasztó produkcióját látja, és az utolsóként fellépő Hungária-csoport ugródeszka-akrobatáit.
A mutatványok összessége egy szép, tradicionális, múltidéző műsor, ha azonban egyenként nézzük a számokat, azok bizony már inkább az új szemléletű cirkuszt idézik a szépen komponált látvánnyal, zenével, a hibátlan kosztümökkel. Egy születésnapi műsorra így kapaszkodik össze a múlt és a jelen.
A Fővárosi Nagycirkuszban rendezi három hangversenyből álló őszi bérletsorozatát a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttesnek azért kellett új helyszínt keresnie, mert felújítás miatt ősszel bezár a Zeneakadémia - közölte Rónai Éva, a zenekar menedzsere.A tájékoztatás szerint a zenekar alapító-művészeti vezetője, Rolla János úgy véli: az akusztikai körülmények alkalmassá teszik a cirkuszt arra, hogy ott koncertet rendezzenek.
Októberben Vivaldi A négy évszak című koncertfüzére hangzik el előbb a megszokott módon, majd Astor Piazzolla Négy évszakját játsszák el, ebben közreműködik Budai László és az Argentin Tangó Táncszínház néhány táncosa.
Novemberre meglepetés-koncertet terveznek: a Liszt Ferenc Kamarazenekar méltán népszerű ráadásszámokból csokrot, valamint közkedvelt darabokat szólaltat meg az együttes tagjainak szólójátékával.
Decemberi estjük a brit zeneirodalomé, amelynek alkotásai viszonylag ritkán hangzanak el Magyarországon. A 350 éve született Henry Purcell Abdelazer-szvitjét adják elő, majd Elgar Szerenádját, végül két Britten darabot: a Simple Symphonyt és a Változatok egy Frank Bridge-témára című művet. A Simple Symphonyra koreográfia is készül, amelyet Győri Balett táncosai adnak elő.
Az 1963-ban alapított Liszt Ferenc Kamarazenekar ebben a tanévben a Zeneakadémia oktatási programjában is részt vesz, a legkitűnőbb növendékek ezekben a napokban az együttes kíséretével adhatják elő diplomakoncertjüket.
Az együttes olyan világhírű hangversenytermekben is játszott már, mint a Carnegie Hall New Yorkban, a Suntory Hall Tokióban, a párizsi Théatre de la Ville vagy az amszterdami Concertgebouw. (MTI)
