Kitágult a világ
- Másként néz a lapra mind a szakma, mind a támogatói kör - foglalja össze egy mondatban a választ Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője. És ez nemcsak azt jelenti, hogy könynyebben nyílik ki a pénztárca, hanem megnyugvást is, visszaigazolást, hogy a több éve folyó sokrétű munka nem volt hiábavaló. A díj odaítélésének ugyanis szigorú kritériumai vannak.
Először is a műfaj európai jellegét kell kiemelnie, szemben a mindent elöntő amerikai áradattal: ezt a magyar kiadó gond nélkül megugrotta, hiszen legalább kilenc nemzet alkotásait tartja folyamatosan a polcokon. Másodszor, fontos a külső és belső minőség (a legjobb szerző mellett a legjobb képzőművészt is díjazza az európai szövetség): vagyis a tetszetős külcsín lehetőleg tartalmas szöveget rejtsen. Bár e tekintetben a Metropolis Media kiadványai nem maradnak el a magyar könyvpiac követelményeitől, a lemaradásunk az elithez tartozó Franciaországhoz képest még legalább tíz év. Ott már sikerült a sokáig mostohán kezelt sci-fit bevonni a szépirodalomba. Az integráció itthon is elindult: nemrég alakult meg az Írószövetség sci-fi szakosztálya, és a Galaktika is igyekszik magához csábítani kortárs szerzőket, most épp Dragomán Györgyöt. A vonzerő mostantól talán erősebb lesz.
- Jelenleg egy irodalmi ügynökség felállítását szervezzük, hogy a magyar szerzők a nemzetközi porondon is megmérethessék magukat - vázolja fel a következő lépést Burger István, a Galaktika főszerkesztője. A mostani magyar írógeneráció ugyanis (Szélesi Sándor, László Zoltán, Markovics Botond) világviszonylatban is nívós műveket tesz le az asztalra. A sikeres "export" első és legalapvetőbb feltétele a művek angol nyelvű fordítása, amit az ügynökség részben finanszírozna. De felmerült egy amerikai kiadó megalapítása is, amely a hazai leányvállalata lenne. Addig is brit, amerikai és román partnerlapokkal kötöttek cseremegállapodást, hogy a közölt novellák itt is, ott is megjelenjenek. Egy jól sikerült novella ugyanis jó névjegykártya lehet az ottani piacon.
A sci-fibe érdemes befektetni, mondják egyöntetűen, a műfaj reneszánszát éli ugyanis. A 2005-ben újraindult Galaktika Fantasztikus Könyvek először két kötettel jelentkezett, rá egy évvel már hattal, tavaly pedig az Európai Bizottság kultúraprogramjának segítségével már húsz cím kerülhetett a polcokra. Idén már harmincnál is több könyvvel számolnak. És akkor még nem beszéltünk a Metropolis Media friss, szépirodalommal is kacérkodó sorozatáról, amely Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália legjobb szerzőit állítja majd csatasorba. És még valami, ami nemcsak utópia: tervezik, hogy kiadványaikat az ország 5000 iskolai könyvtárába is eljuttatják. Ha találnának támogatókat, akár nyereségük egy részéről is lemondanának, hiszen ha a könyvtárakban csak kéthetente kölcsönözné ki valaki a könyveket, az akkor is majdhogynem kétmillió találkozást jelentene író és olvasó között. És még mondja valaki, hogy ez nem sci-fibe illő szám...