A "hívószavak" meghatározásához a kultúra és az örökség fogalmak tartalmának mélyebb feltárására volt szükség. A kutatás során azt tapasztalták, hogy a kultúrát a megkérdezettek mindkét csoportja tágabb fogalomnak érzékeli, az örökség ennek egy részhalmazát képezi. Úgy vélik, bizonyos mai kortárs kulturális élmények (pl. Budapesti Tavaszi Fesztivál, MüPa, Nemzeti Színház) idővel a kulturális örökség részévé válhatnak. A kultúra fogalmába mindkét vizsgált korosztály esetében beletartoznak az épületek, a múzeumok, a gasztronómia és a zene is.

A 40 év alattiaknak a vizsgálat tapasztalatai alapján kevésbé kialakult az örökséggel kapcsolatos fogalomkörük. Ők gyakorlatilag nem tudtak szinonimát erre a szóra, míg a 40 év felettiek a hagyaték, hagyomány és kőszikla, pillér szavakat említik.

A 40 év felettiek kultúrafogalma ugyanakkor sokszínűbb: számukra a kultúrához kötődik a tudás és a műveltség is. Míg a 40 év alattiak elsősorban a szokás, hagyomány, nemzet szinonimákat említik a kultúra kapcsán, addig a 40 év felettieknél olyan fogalmak jelennek meg, mint az érték, tudás, műveltség, életünk váza, igényesség, sokoldalúság, szépség, haladás, fejlődés. Ebből kiderül, hogy a 40 év felettiek kultúrafogalma kevésbé elvont, kapcsolatuk a kultúrával élőbb, közvetlenebb.

A beszélgetés során a résztvevők egyértelmű különbséget tettek a hétköznapok kulturális fogyasztása és az utazások során történő kultúrafogyasztás között. Mindkét korcsoportban a hétköznapok kultúrájához elsősorban az olvasás, a színház, a mozi, a zenehallgatás, kulturális TV-műsorok megtekintése tartozik szervesen. A hétköznapok során nincs idő, figyelem és energia, pl. az olykor szembetűnő és külföldiek által csodált építészeti emlékek megcsodálására, az utazás során azonban az emberek befogadóbbak, nyitottabbak a kultúrára.