A tényfeltáró újságírás luxus
Brigitte Alfter, dán-német újságíró, az Oknyomozó Újságírás Európai Alapjának igazgatója szerint a tényfeltáráshoz nincs feltétlenül szükség sok pénzre és a törvények áthágására sem, inkább türelemre, összefogásra. Az újságírónő legnagyobb sikereit nemzetközi tényfeltárással érte el. Egy nagyobb nemzetközi, legtöbbször európai uniós ügyben az adott témán egyszerre több - akár négy-öt - újságíró dolgozik a különféle országokban, majd amikor mindenhol felderítették az ügyet, az anyagokat összegyúrják, és minden érintett ország nyelvén megjelentetik.
Brigitte Alfter nagy sikere az uniós mezőgazdasági pénzek útjának felderítése volt. Az EU-ban évtizedek óta támogatják a kis mezőgazdasági termelőket, eddig mégsem jutott senkinek eszébe utánanézni, hova érkeznek is meg a pénzek. Kezdetben a helyi kormányzat nem akarta nyilvánosságra hozni a támogatottak listáját, de az információszabadság törvényét használva, az újságíró elérte, hogy kikerüljenek a névsorok. Az eredmény sokkoló volt.
Példáját több országban követték, és lavinaszerűen beindultak a leleplezések. Kiderült, hogy Angliában a királyi család - maga a walesi herceg -, a monacói herceg és német nagybirtokosok is kaptak a kis farmereknek szánt pénzekből, méghozzá nem keveset. Brigitte Alfter eközben honlapot (www.farmsubsidy.org) is létrehozott a támogatásokban részesülők listájával, hogy megkönynyítse a többiek dolgát. Az eredmény: e hónap végétől az országok kötelesek közreadni, kiknek juttattak a pénzekből.
A riporternő oktatja is, hogyan kell kihasználni az információszabadságra vonatkozó törvényeket, amelyek minden országban lehetővé teszik, hogy bárki ingyen vagy jelképes öszszegért megtudhasson - államtitoknak nem minősített - kormányzati adatokat. Brigitte Alfter munkája során próbálja az etikailag megkérdőjelezhető módszereket elkerülni, rejtett kamerás felvételről származó információt is csak egyszer használt fel a Gripen-ügy svéd szálainak felderítésekor.
György Bence (TV2, Tények) elmondta, hogy törekednek a törvények betartására, és nem használnak például rejtett kamerát, bár indokolt esetben ez az eszköz is bevethető. Szerinte oknyomozó újságírást elsősorban nem a kereskedelmi tévéktől kell várni, mert nekik a legnagyobb nézettség elérése a fő szempontjuk, számukra a tényfeltárás a magas költségei miatt luxus.
A HírTV Célpontjának riportere, Krakkó Ákos állítja, rejtett kamera nélkül nem tudnák dokumentálni a tényfeltárást, egy tévéműsor képek nélkül nem működhet. Szerinte Magyarországon két valóság létezik, egy, amit a politikusok az interjúkban is vállalnak, egy másik, ami csak akkor kerül elő, ha már kikapcsolták a kamerát. A csatorna vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó szerint Magyarországon nincs demokrácia, a cenzúra pedig olyan módon valósul meg, hogy bizonyos tényeket elhallgatnak. Magyarországon a korrupció hagyományos eszközökkel nem tárható fel. Az ORTT tagja, Gyuricza Péter szerint viszont arra, hogy hazánkban demokrácia van, a legjobb példa, hogy a szakmai beszélgetés létrejött.
A rejtett kamerák ügye legutóbb akkor került a figyelem középpontjába, amikor az RTL Klub munkatársát, Polgár Gézát rabosították tényfeltáró riportja miatt. A rendőrök felvették adatait, amikor az elterjedt és igen káros visszaélést, a rokkantigazolványok hamisítását leplezte le, ráadásul előre értesítette róla a rendőrséget.
