Kultúrára utazók

2009-04-24

Iskolai szemléltetőeszközöknek köszönhette élete legkalandosabb pillanatait Hopp Ferenc. Az optikusmester az 1860-as évek derekán földgömbök, falitáblák, térképek, távcsövek, mikroszkópok eladásából mesés vagyonra tett szert, amelyből atlanti-óceáni gőzösre, Darjeelingbe tartó lovas kocsira, vagy éppen a kongói vasútvonal elsőként kifutó szerelvényére váltott jegyet. A sokszor tíz hónaposra nyúló útjaival abba a díszes páholyba is jegyet váltott, ahová a XIX. század második felének tehetős hobbiutazói - arisztokraták és polgárok - tartoztak.

- Alig maradt üres folt a világtérképen, a nagy felfedezők helyett tudományos kutatók és tehetős urak járták a világot - meséli a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, Papp-Váry Árpád, aki szombat délután a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban tart előadást, 80 nap alatt a Föld körül Hopp Ferenccel címmel. Meséli, ebben az időszakban számos újdonság könnyítette a "kalandorok" dolgát. Megjelentek az első útikönyvek, megnyitották a Szuezi-csatornát 1868-ban, felavatták az Indiát, Amerikát átszelő vasutat, menetrend szerinti gőzhajó közlekedett az Atlanti-óceánon.

Ez utóbbin többször utazott maga Hopp Ferenc is, ahogy arról majd szombati előadásában mesél Papp-Váry, de számos utazása közül szóba kerül Hopp amerikai útja is, amikor lovas kocsin körözött az 1872-ben frissen megnyitott - grizzlymedvékkel, bölényekkel és jávorszarvasokkal teli - Yellowstone Parkban.

A keleti hétvége keretében - amelyet Hopp egykori Andrássy úti villájában, a róla elnevezett múzeumban rendeznek - az előadások mellett az egzotikus utakon "zsákmányolt" több ezer tárgyból öszszeállított állandó kiállítás is megtekinthető.