A harmadikos, vidéki szakközépiskolai tanuló, Kata ritkán vásárol könyvet. Olvasmányait, főként angol romantikus regényeket, valamint a kötelezőket könyvtárból szerzi be, ha valamelyik kötelezőnek nem ér a végére, az internetről leveszi a rövidített változatot, vagy megnézi megfilmesítve. Azt mondja, az osztálytársai közt legnépszerűbbek a képregények, általában nem ismernek mai "komolyabb" szerzőket, talán, ha élőben látnák, hallanák őket, vagy lenne a könyvesboltjukban a kortárs irodalomnak polca.

- Nagyon vegyes a kortárs szerzők elfogadottsága - mondja Fenyő D. György magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. - Az általános és a középiskolásoknál is létezik egy komoly tekintélytisztelet, ami ott áll Ady vagy Arany, de nem áll ott például Parti Nagy Lajos mögött. Gyakori, hogy inkább meglepődnek a gyerekek, furcsálkodnak, ugyanakkor sok izgalom és érdeklődés is van bennük, amikor kortárs szövegekkel foglalkozunk. A tanárnak okosnak kell lennie, hogy melyik szerző művét viszi be az órára, hiszen ebben a posztmodern világban nagyon sok értékes irodalom létezik egymással párhuzamosan. Nincs nemzeti konszenzus arról, ki az a két-három legjelentősebb szerző, aki kihagyhatatlan lenne - állítja Fenyő D. György, aki szerint viszont a mai világ személyiségképét megfogalmazó, mai nyelvet használó, napjaink világában játszódó kortárs irodalommal való foglalkozás kimozdíthatja az irodalmat egyfajta muzeális, történeti pozícióból. A mai irodalom azonban állandóan változik, ezért az eligazodásban folyamatosan segíteni kell a magyartanárokat is.

A Magyartanárok Egyesületének szervezésében tizenkét éve minden évben megrendezett módszertani táborban az egyik pillér egy kortárs szerző műveivel való foglalkozás. Klasszikus szerzők mellett az ő műveiből olvasnak, elemeznek, vitatnak meg műveket a résztvevők, aktív magyartanárok, egyetemisták, érdeklődők. Az elmúlt években megfordult náluk a magyar irodalom színe-java, köztük Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádasdy Ádám. Az idén Spiró György lesz a vendégük.

A kortárs irodalom népszerűsítésére alkalmat adó felolvasások, könyvbemutatók, személyes találkozók mellett a film, a televíziós műsorok és az internetmegjelenés hozhatja közelebb az írót az olvasóhoz. Békés Pál, számos ifjúsági regény és színdarab írója fájlalja, hogy a rendszerváltás utáni filmes kínálatból hiányoznak az ifjúsági filmek, pedig nagy kereslet lenne magyar gyerekfilmekre, hiszen a hazai nézettségi listákon a legjobb tízben több gyerekfilm szerepel. - A leghaladóbb művészet a legelmaradottabb ebben a tekintetben - állítja az író, majd hozzáteszi: a jóval alacsonyabb költségvetésű színházi előadások valamelyest kitöltik ezt az űrt.

Az internetes olvasásról hallva egyes szakemberek apokaliptikus állapotok eljövetelét jósolják, mások szerint azonban az interneten böngésző fiatalok olvasási kedve nem gyengül, hanem erősödik. A kiskönyvtárak, iskolák ellátása számítógéppel és internettel lehetőséget teremt - persze értő felnőtt segítségével - a digitális olvasásra. Fenyő D. György szerint inkább megváltoztak az olvasási módok és stratégiák, és ma a gyerekek egész másként olvasnak, mint korábban. Az olvasás aktív tevékenységgé vált, azonnal kommentelnek, válaszolnak, láthatóan másként bánnak a szöveggel, mint az idősebbek. A szülőnek olykor fogalma sincs arról, milyen mennyiséget olvas el gyermeke nap mint nap a számítógép előtt ülve, amelyen egy kattintással előhívható egy vers- vagy szövegrészlet - akár kortárs szerzőtől is.

Nagyon vegyes a kortárs szerzők elfogadottsága