A kiadók az első csatát megnyerték, Svédországban kemény szankciókat tartalmazó jogszabály született a fájlcserélőkkel szemben, ráadásul a pár napja élő törvény a gyakorlatban eredményesnek is bizonyult. Stockholmi tudósítónk jelentése szerint már az első fél napban harminc százalékkal csökkent az internetes "tartalomlopások" száma.

A megfélemlítés hatékonyan működik. Az április 1-jén hatályba lépett úgynevezett Ipred-törvény megengedi, hogy a médiumok, illetve a szerzői jogok tulajdonosai meg- és feljegyezzék azokat a személyeket, akik fizetség nélkül zenét, irodalmat vagy bármilyen szerzői joggal bíró fájlt töltenek le. Az azonosítást a számítógépek IP-címe alapján végzi az erre a célra létrehozott Antipiratbyra (kalózellenes iroda), amely az adatokat névvel, címmel, személyi számmal együtt elküldi a jogdíjak tulajdonosának.

Az Antipiratbyra már fél éve gyűjti az adatokat, de eddig a törvény nem engedte meg a számítógép-tulajdonos nevének a kiadását. A kalózellenes iroda most is csak azokat a tolvajokat adhatja ki, akik a törvény életbelépése után követtek el bűncselekményt.

Svédország 15 legismertebb írójának kiadója máris feljelentést tett kétezer (!) könyv ellopása és jogdíj nélküli terjesztése miatt. A lemezkiadók szövetsége bejelentette, hogy két hétig "gyűjtöget", majd egyszerre adja be a feljelentéseket.

Azt még nem lehet tudni, hogy egy-egy bírósági eljárás meddig fog tartani, az viszont valószínű, hogy a tetten ért "médiatolvajok" többé nem ússzák meg komoly pénzbüntetés nélkül: súlyosabb esetben öt év börtönt is kiszabhatnak.

Szakértők az eset kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a svédországi ügyből nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni. A svéd szerzői jogi szabályozás nemzetközi összehasonlításban is szigorúnak számít, ám még így sem teszi egyértelművé, hogy internetes viszonylatban mi számít lopásnak - csak a letöltés, csak a feltöltés, mindkettő, vagy esetleg egyik sem, ha nem profitszerzés a cél -, amit például a Pirate Bay torrentoldal elleni, szintén a svédeknél (jelenleg is) folyó per is bizonyít.

A magyarországi illegális (?) letöltési piac méreteiről nincs megbízható adat, annyi tudható: főleg filmek, zenék és szoftverek forognak rajta. Könyvek - hangoskönyv formában is - idehaza legálisan is kellő (és ingyenes) kínálattal vannak jelen a világhálón. Az bizonyos, hogy a le- és feltöltők perbe fogása nehezen menne. Idehaza minden olyan adathordozóért jogdíjat kell fizetni, amire a letöltött tartalmak ráírhatók, és ezzel nemcsak megadóztatják, de indirekt módon legalizálják is a fájlcserét és a fájlmásolást.