Akcióban a városvédők

Elégtelenre minősítették a városvédők a francia műemlékvédelmi bizottság márciusi ülésén a Lambert-palota tervezett átépítéséről kiadott véleményt. A Párizs negyedik kerületében, a Szent-Lajos-sziget délkeleti csücskében álló épület 1640-ben készült el Louis Le Vau tervei alapján, aki a két Mansart mellett a korszak vezető francia építésze volt.

Le Vau egyebek mellett Versailles kibővítőjeként és Vaux-le-Vicomte megálmodójaként írta be magát az architektúra történetébe, a romantikus párizsi szigeten pedig három épülete is áll.

A Lambert-palota nagyszerű homlokzatával, a Szajna fölé magasodó félköríves galériájával, Lebrun festette freskóival, különleges függőkertjével a francia klasszicizmus egyik remeke, 1862 óta védett műemlék. Az eredetileg a királyi tanácsos Jean-Baptiste Lambert számára emelt épületet több neves család is birtokolta: a XIX. században az emigráns lengyel Czartoryski hercegé volt, aki George Sand, Chopin, Delacroix és Mickiewicz tiszteletére adott itt fényűző estélyeket. A később Rothschild-tulajdonná lett palota 2007-ben váltott utoljára gazdát: Hamad ben Khalifa al-Thani, az egyik katari milliárdos vásárolta meg 60 millió euróért.

Az arab milliomos nem elégedett meg az épület történelmi levegőjével, nagyszabású átalakítási elképzelései azonban vörös posztóként hatottak a városvédőkre és Delanoe párizsi polgármesterre egyaránt. Az Alain-Charles Perrot, a történelmi műemlékek városi főépítésze és Alberto Pinto, a neves belsőépítész által jegyzett, több tízmillió eurós nagyságrendű renoválási tervek egyes elemei - így a neogótikus belső lépcső elbontása, a freskókkal díszített mennyezetet áttörő lift és a Szajna-partra nyíló mélygarázs - ugyan már megbuktak a bizottság előtt, de a városvédők távolról sem elégedettek. A függőkert alá tervezett betonszerkezet például megcsonkítaná az öreg fák gyökereit, és magas vízálláskor túlterhelné az alapokat, Czartoryski herceg dolgozószobájának felszámolása kultúrtörténeti szempontból elfogadhatatlan, a Herkules-galéria fölé szánt fürdőszobák szigetelése műszakilag aggályos, a belső tér felaprózása és teletömése gépészettel pedig egyszerűen a főúri lakhely lényegét teszi tönkre - hangsúlyozzák.

A műértő hírében álló új tulajdonos egyébként szabad kezet adott építészeinek, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a renoválás "példás" legyen. A javasolt belsőépítészeti megoldások azonban túlmennek a műemlékvédelem szabta határokon, figyelmeztetnek szakértők. A palota sorsáról az utolsó szót mindenesetre a kulturális miniszter, Christine Albanel asszony fogja kimondani.

A palota 60 millió eurót ér
A palota 60 millió eurót ér
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.