Mivel ünnepelhetnénk az Európai Unió alapjait letevő római szerződés ötvenedik évfordulóját? - töprengett brüszszeli irodájának bőrfoteljában három évvel ezelőtt Jean Auquier úr, és a felelősség súlya csöndben, de határozottan nyomni kezdte XXL-es vállait. Elvégre ő a belga nemzeti képregényközpont igazgatója, nem bagatellizálhatja el az uniós jubileumot holmi középszerű komikszkonzervvel. És akkor kipattant, hogy mi az, amiben minden európai egyformán kiváló! Hát, az egymásra mutogatásban! Azzal Auquier úr egy ív újrafelhasznált papírt kapott maga elé, és skiccelni kezdte az Európaiak európai szemmel című utazó képregény-kiállítás vázlatát.

Képregény kiállítás

Persze, semmi sem pontosan így történt. Mindössze annyit akartunk érzékeltetni, milyen könnyen tényekké rögzülhetnek másokról alkotott sztereotípiáink. Múzeumigazgatókat például tízből kilencen tarkóig érő bőrfotelekben képzelünk el.

A belga direktor továbbment ennél, nemzetek egymásról rajzolt kliséi mentén indult el: - Majd' egy évet szenteltünk annak az EU tagországait járva, hogy közhelyeket gyűjtsünk. A több száz darabos sztereotípiagyűjteményhez azután igyekeztünk passzoló rajzokat találni. Jártunk portugál, spanyol és olasz képregényközpontokban, frankfurti múzeumban, dán szerzőnél, a legkönnyebb dolgunk mégis egy konstanzai fesztiválon volt, ahol a kezünkbe nyomták az egyik legtehetségesebb román képregényrajzoló, Alexandru Ciubotariu albumát. Ebből például remekül tudtuk használni Champs-Élysées-n játszódó jeleneteit, ahol két román fiatalember stíröli a fölhozatalt. Most mondja meg, gondolta volna, hogy ez a klisé ma is él? 2009-ben is a Champs-Élysées-n lehet a legjobban csajozni?

Miért, azt ki gondolta volna, hogy a grafikusok szerint az akcentussal beszélő, szigorú tekintetű, teltkarcsú házvezetőnők egész Európában portugálok? Hogy a németek még ma is bőrsortban és tollas kalapban járnak nyaralni, a franciák nem lépnek ki az utcára tányérsapka, hónuk alá csapott bagett és tovalobogó sál nélkül? A legszebb ebben a páneurópai gúnygyűjteményben az, hogy senki sem marad ki a szórásból: az egyik boxban még te karikírozod a szomszédot, a következőben már belőled csinálnak bohócot. A franciákat például nemcsak fizimiskájuk, hanem kötekedési kényszerük miatt is kifigurázza jó néhány komiksz. Megrajzolták büdös camambertjüket, békamenüjüket és július 14-i nemzeti áhítatukat is, amikor - a képregényrajzoló iróniájától eltúlozva - Párizsban a pincér, a bisztrós, a rendőr és az összes járókelő is himnuszt hallgatva vigyázban áll.

Minket sem kíméltek, persze. Grafikusainkat nem sikerült ugyan beneveznünk a kliséversenybe, a komikszokban azonban többször is előfordulunk. Találják ki... Nem, nem gulyás, nem kolbász, nem ungarische puszta. Megjelenünk azonban mint szemérmetlenül rövid szoknyás stoppos lányok, mint az osztrákok kissé bárdolatlan szomszédai, akik nem értékelik eléggé az alpesi csokoládé lágy zamatát, és a kevésbé vicces képregény kategóriában föltűnik egy pesti erkély is, ahol posztókabátos, barna üstökű fiatalember lengeti a kivágott közepű piros-fehér-zöld zászlót. Auquier úr pedig bevallja, néhány évvel ezelőtti magyarországi látogatásáig neki sem volt több sztereotípia a tarsolyában Magyarországról, mint a szép nők meg ötvenhat. - Most sem mondhatom, hogy ismerem az országukat - szabadkozik - azonban így négy-öt látogatás után örömmel mondhatom: már szeretek önöknél eltévedni.

Karikatúra múzeum nyílik - stílszerűen - április elsején Vácott; az állandó tárlaton több mint 3 ezer humoros grafika, festmény, kisplasztika közül mutatnak be érdekességeket, elsőként Sajdik Ferenc műveiből - közölte Papp László, a gyűjtemény vezetője, aki több évtizede gyűjtögeti az elmúlt kor humoros megközelítésű képzőművészeti alkotásait. Ezekből családi vállalkozás keretében, a város központjában egy műemlék jellegű épületben mutatnak be válogatást. Indulásként Sajdik Ferenc Munkácsy-díjas művész sajátos stílusú képeit láthatja a közönség. A gyűjtemény az 1945 és 1992 között megjelent nagy sikerű szatirikus hetilap, a Ludas Matyi több évfolyamát is magában foglalja. (MTI)