Például Apáczai, Kapisztrán, Toldi, Gerevich

Nem lehet irigyelni azt a szerkesztőt, akinek az a feladata, hogy egy óriási halmazból - fontosság szerint - megadott számú embert, tárgyat, fogalmat válasszon ki. Simon Istvánnak bő ezer év magyarjaiból, hazánkhoz kötődő más anyanyelvű "emberjeleseiből" kellett százat - olyanokat, akik életükben tettek értünk sokat vagy "csupán" halálukkal érdemelték ki, hogy belekerüljenek a névsorba - kiválasztania.

Ráadásul úgy, hogy lemondjon a már amúgy is jól ismertnek tekintett Szent Istvánról, Kossuth Lajosról, Nagy Imréről s a képzeletbeli toplista élére gondolt további húsz-harminc "legeslegkiválóbb" személyiségről. És úgy, hogy százukat tízenként kellett néhol kimódolt alcímek alá sorolnia.

A címlapján a Bonfini szerint a török zászlóvivőt magával a mélybe rántó nándorfehérvári Dugovics Titusz hőstettét megörökítő Wagner Sándor-festményt idéző kötet szerkesztője emberül megfelelt a kihívásnak - még akkor is elmondhatjuk ezt, ha bármelyik olvasó néhány szereplőt bizonnyal másokkal cserélne fel, mert a szerkesztőétől különböznek a történelmi ismeretei, politikai, ideológiai nézetei. Hiszen ki kérdőjelezhetné meg az éppen Nándorfehérvárnál a keresztesek élén botot ragadó idős ferences, Kapisztrán János vagy az 1956-ért meghalt Angyal István, az 1655-ben Utrechtben Magyar Encyclopaediát összeállító-író-kiadó Apáczai Csere János vagy az első itthon Nobel-díjig jutó Szent-Györgyi Albert, a nemcsak Arany János eposzában létező Toldi vagy a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár helyét?

A hasonló jellegű kiadványok divatjának megfelelve ebben a könyvben is a képek dominálnak. Ezernél több, jobbára tartalmas és találó festmény, térkép, rajz, fotó tárul elénk a szereplőkre szánt és szigorúan kimért négy-négy oldalon - esetenként akár a szöveg rovására. Mert milyen jó lenne többet olvasni Klapka György komáromi tevékenységéről, az Afrika-járó Sass Flóráról, Kemény János erdélyi fejedelemről, a tüdővész és az alkoholizmus ellen fáradhatatlanul küzdő Hollós Józsefről és megannyi társukról. Egyébiránt a szövegek - legelső renden Hermann Róbertnek az 1848-1849 nagyjait bemutató portréi - kurtaságuk ellenére is igényesek, sok fontos információval.

Hogy ebben a munkában is akadnak hibák? Nos, igen. Az úszó olimpiai bajnokról, Hajós Alfrédról szóló fejezetből hiányzik, hogy 1924-ben a művészeti versenyek építészeti kategóriájában a Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével nem talált legyőzőre. A szintén úszó olimpiai bajnok Székely Éváról szóló fejezet 4. képén a kötet végén található aláírással ellentétben a bajnoktárs Gyenge Valéria nem a jobb szélen, hanem a sor közepén áll.

Mégis. Fontos könyv ez. És pompás kivitele okán szerfölött alkalmas ajándéknak. Mielőtt azonban odaadnánk a kiválasztottnak, (legalább titokban) olvassunk bele. Mert tényleg érdemes.

Totem, 448 oldal, 9999 forint

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.