Öröklés és örökhagyás
Jó példa lehet erre sok egyéb közt mondjuk Eberhard Busch Református - Egy felekezet arculata, Márkus Jenő A liberális szellem a református egyházban, Wolfgang Huber Egyház a korszakváltás idején, Klaus Douglass Az új reformáció című munkája. Vagyis a Kálvin Kiadó nagy és egyre nagyobb dolgokat cselekedett és cselekszik. Ezek közé tartozik új könyve, az Evangéliumi kálvinizmus is.
A kötet anyagának túlnyomó részét 1985-től egy tizenegy füzetből álló sorozatban már közreadta a zsinati iroda akkori sajtóosztálya a nagy tudású és feltétlen tekintélyű, korábban a Teológiai Akadémián is tanító, 1956 után meghurcolt Békési Andor, akkoriban Ócsa lelkipásztorának szerkesztésében. Azzal a szándékkal, hogy újragondolja és újragondoltassa az alapokat, másképp fogalmazva: hogy közelebb vigye Kálvint a gyülekezetekhez, s persze, a gyülekezeteket Kálvinhoz. Az örökség megértéséről, jól értéséről volt szó. A sokféleképpen próbált egyház eszmélkedéséről.
Most is valami hasonló szándék vezethette a jelen kötet szerkesztőjét, Galsi Árpádot, s a kiadó vezetőjét, Tarr Kálmánt, amikor az eredeti tanulmányok tömörített, szerkesztett változatát három most írottal kiegészítve, új gondolatmenetben közreadták. És nyilván most is jó okkal. Kálvin álláspontja felől beszélni a Bibliáról, a Szentlélekről, a megszentelődésről, a sákramentumokról, a társadalmi etikáról, az Istenhez vezető útról, az igehirdetésről, a lelkigondozásról, az imádkozásról, a tanításról, a diakóniáról, s végül arról, hogy ki volt és milyen ember volt Kálvin János, hogyan hódított teret a kálvinizmus Magyarországon, s hogy mi is volna, milyen is ma a kálvinizmus, bizony egzisztenciális fontosságú cselekedet. Az öröklés és az örökhagyás eseménye. Nem csak a kálvinistáknak.
A nagy előd egyébként 1509-ben született, s 1564-ben halt meg. Születésének 500-ik, halálának 450-ik évfordulója előtt az egyház emlékévekkel tiszteleg. Ezek programjainak egyik első és nem akármilyen pontja az Evangéliumi kálvinizmus megjelenése.
Kálvin, 409 oldal, 2900 forint