Ugyanúgy kevesek kiváltsága, mint a mordvin nyelv vagy az atomfizika ismerete.

Christoph Drösser könyve arról szól, hogy a világ életbevágó és haszontalan, érdekes és halálosan unalmas dolgai egyaránt könnyen kiszámíthatók, ráadásul úgy, hogy maga a művelet - és a végén a siker - még örömet is okoz az embernek. Szerinte az eredmény nem a tudásunkon, hanem sokkal inkább a kérdésen múlik. Ha úgy szól a feladvány, hogy vajon hány molekulát lélegzünk be egy levegővétel során, ne csodálkozzunk, ha azt a választ kapjuk, hogy "nem mindegy?". De létezhet más megközelítés is. "Elképzelhető, hogy most egy olyan molekula van a tüdőmben, amely Geothe utolsó leheletéből való?" Igen, elképzelhető, sőt egy nagyon egyszerű számítással le is vezethető, hogy minden levegővétel alkalmával átlagosan öt ilyen nevezetes molekulát lélegzünk be.

Ugyanígy kiszámolható, hogy életünk során mikor a legnagyobb a tökéletes (házas)társ megtalálásának esélye, hogy tényleg kevesebb lesz-e a dugó a városunkban, ha megépül az elkerülő út, vagy hogy milyen messze van a látóhatár. Ezek nélkül az információk nélkül valószínűleg jól ellennénk - ám a világos gondolatmenetekkel és könnyen áttekinthető számításokkal operáló (sőt a megoldásokat is tartalmazó) könyv végére érve az olvasónak garantáltan megnő az önbizalma, és megérlelődik benne a felismerés: a matematika tényleg hozzásegíthet, hogy otthonosabban, nagyobb biztonsággal mozogjunk a világban. Igaz, ezt jó esetben első osztályos korunkban kellene megtanulni - de az ismeretterjesztők mindig is abból éltek, amit az iskola elrontott.

Athenaeum 2000, 210 oldal, 2990 forint