Öreg vonat korhű öltözetben
Szentendrén április 8-án adják át az uniós támogatással épült vasutat fogadóépülettel, sínnel, nyolcvanéves mozdonnyal együtt.
BCmot 422: 1932-ben gyártották ezt a szerkezetet. Hogy mikor, hol indult első útjára, nem tudni. Ami biztos, hosszú időn keresztül Vésztő környékén zakatolt, majd Békéscsabára került, végül a szentesi járműjavítóban kötött ki. Valkai Csaba, a helyi Vasúttörténeti Alapítvány munkatársa, vonatrestaurátor csaknem egyedül építette újjá a háromtengelyes motorkocsit.
- Egy éven át, mindennap 8-12 órát dolgoztam rajta - mondja Valkai, aki a vonat részleteit aprólékos munkával állította helyre. A másodosztályú ülések kárpitozása, a harmadosztályú fapadok, még a csomagtartók, a bádogból készült feliratok is megegyeznek a harmincas években használtakkal.
De minek egy vonat a skanzenbe? Cseri Miklós főigazgató szerint a hatvanhektáros bemutatóhely látogatói igényeltek egy közlekedési eszközt. Mivel a skanzen a XVIII. század második felétől a XX. század első feléig terjedő korszak hazai településformáit, épületeit és lakóinak életmódját mutatja be, ehhez muzeológiai szempontból kitűnően illik a vasút. A Közép-magyarországi operatív programból finanszírozott skanzenvonat kuriózum, hiszen Európa leghosszabb, múzeumon belül futó normál nyomtávú vasúti pályáján 2,2 km-es vonalon halad majd. (Öt megállóból érhető el a hét tájegység.) A technikatörténeti érdekesség 15 kilométeres sebességgel dohog - bár hetvennel is képes száguldani.
A vonatot a Vasúttörténeti Park üzemelteti, korhű öltözékben dolgozik a masiniszta és a kalauz. A motorkocsi fél óra alatt teszi meg az utat száz utasával a vasútállomástól (ami egyben a múzeum új bejárati épülete és látogatóközpontja) a végállomásig (a Néprajzi Látványtárig), majd indul vissza.
Nemcsak a hatvanmillióért megvett, helyreállított vonat érdekes, a pálya is különlegesség. A közel hatszázmillió forintból létrehozott pálya sínjei is - a kitérők kivételével - nyolcvan-kilencven évesek.
A vasút, a sín a Skanzen örökség program néven futó 2,2 milliárdos szentendrei fejlesztés része. Ebből építették meg az előbb említett új bejárati épületet is. A hatszázmillióból felhúzott létesítmény egy alföldi mezőváros, Mezőhegyes jellegzetes állomásának másolata. A Monarchia hangulatát idéző 1200 négyzetméteres komplexumba számos látogatóbarát szolgáltatás költözik: információs szolgálat, csomagmegőrző, pelenkázó, kerékpártároló.
A program elemeként épül, egy tájegység, az észak-magyarországi falu, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 11 lakóház és 30 melléképület magasodik majd itt, benne közel 5000 eredeti műtárggyal. A házak temperálhatók lesznek, vagyis látogatásukra egész évben lehetőség nyílik. Az új tájegységet 2008 júliusában kezdték el építeni, a befejezés várható időpontja jövő márciusa.
A skanzen néprajzi látványtárának bővítésével interaktív bemutatóműhely létesül egy újonnan felépített magtárban. Ebben zajlik majd a muzeológiai képzés gyakorlati része. A műhelybe kerülnek speciális, nagy méretű tárgyak is, melyeket a kiállítási egységekben nincs mód megmutatni: nagyobb közlekedési eszközök, gépek, prések és robbanómotorok.
"A fejlesztésekkel a jelenlegi 200 ezerről akár 280 ezerre is felmehet a látogatók száma. Ha így lesz, bekerülünk Európa hat leglátogatottabb intézményébe" - reméli Cseri Miklós főigazgató. Az első hely még sokáig elérhetetlen. Az ugyanis a Stockholm mellett található skanzené, évi 1,6 millió betérővel.
