Az írógépipar se nagyon virágzik
Nagyjából másfél ezer ember tartja el a klasszikus zenei CD-piacot
A Király utcában, a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémián árusít CD-ket a Hangfürt Kft. Az egyik tulajdonos, Szőke Csilla szerint nagyjából négyszázötven ember és az ő ismeretségi körük, összesen 1500-an tartják el az egész piacot. Ezek a rendszeres vásárlók azok, akik minden fontosabb koncertre, bemutatóra jegyet váltanak. Tehát létezik egy tehetősebb réteg, amelyik ismeri azokat a kiválóságokat, akikről mások itthon esetleg még nem is hallottak.
A nemzetközi sztárok így nehezebben is futnak be nálunk: a közönség java konzervatívabb ízlésű, inkább a régi felvételeket, híres előadók korongjait veszik le a polcról. A vállalkozóbb szellemű réteg a jelenlegi csillagokkal kokettál: Cecilia Bartolival, Rolando Villazónnal, Anna Netrebkóval. Nagy ízlésformáló a Bartók rádió és a Mezzo tévé. És persze a Művészetek Palotája meg a Zeneakadémia.
Ha egy korábbi pesti koncertjén sikert arató muzsikus visszatér, a felvételei is jobban fogynak. Az "impulzusvásárlók" haza akarják vinni az élményt: azt a bizonyos zenét azzal a bizonyos előadóval. Sőt, ha a művész dedikál is, egyharmaddal több korong fogy. Amikor a hegedűvirtuóz Maxim Vengerov MüPa-koncertjének szünetében aláírásokat osztogatott, alig tudták folytatni a hangversenyt. Az asztala előtt sorakoztak azok a zenészek is, akiknek a második részben kellett volna játszaniuk.
A Hangfürt-vásárlók kemény magja gyűjtőkből áll. Szőke Csilla szerint fontos, hogy az eladók értsenek a zenéhez, mert így a gyűjtők megbíznak bennük. A jövő sztárjait, a kispénzű zeneakadémistákat pedig azzal segítik, hogy vásárláskor jelentős kedvezményt adnak nekik.
- Míg korábban tízezer eladott példány jelentett aranylemezt, ma 1500 darabért is meg lehet kapni - mondja Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója. Az NFZ-sek jelenleg - többek között - a Bartók új sorozatban "érdekeltek". Ők játsszák az összes zenekari darabot, és főzeneigazgatójuk, Kocsis Zoltán a Hungaroton-sorozat húzóneve, művészeti vezetője. Az eddig megjelent korongok remek kritikákat kaptak és több díjat is elnyertek. A Magyar Rádió és a Művészetek Palotája nemcsak rögzíti a zenekar hazai koncertjeit, hanem csatlakoztak egy internetes vállalkozáshoz is (www.classiclive.com). Itt élőben, majd három hétig felvételről nézhetik a MüPa-beli koncerteket az erre előfizető klubtagok.
A Warner Music Hungary klasszikus zenei menedzsere, Zsigó Katalin a multik CD-kiadását az élelmiszerbolt működéséhez hasonlítja: annyit rendelnek, amennyire szükség van. Nyilvánvaló, hogy ezek a kiadók a biztos befutókat adják ki. Egy fiatal, kevésbé ismert tehetség előadását kiadni még akkor is kockázatos vállalkozás, ha már egy ideje csupa jó kritikát kapott. Mint legutóbb Farkas Gábor zongoraművész korongja.
Nyilván nem tudnak akkora reklámot csapni a komolyzenésznek, mint egy popsztárnak, hiszen a műfaj nem termeli ki a költségeket. De szaklapokban meghirdetik az új kiadványt. Érdekes módon a kiskereskedelmi forgalom jelentős része a Media Marktban zajlik, talán azért, mert ők olcsóbban adják a hanghordozókat, mint egy szakbolt. Ezt a kedvezményt aztán úgyis behozzák - mondjuk - a mosógépen.
Karácsonykor - Zsigó szerint - alig lehetett nyomát látni a lemezpiacon a válságnak, az év eleje pedig kicsit sem tűnt rosszabbnak, mint amit tavaly ilyenkor tapasztaltak. Ennél nagyobb problémának látja a lemezek finanszírozását. Mert a "saját lábán" nem áll meg sem a klasszikus zenei koncertélet, sem a lemezkiadás. A Warner Music Hungary magyar művészeket bemutató lemezeinek javát támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, és akadt más mecénásuk is.
A magyar kortárs zenére és dzsesszre szakosodott BMC kiadó keresztfinanszírozással adja ki albumait, azaz ezt "pénzes" munkáiból állja a zenész Gőz László, a kiadó ügyvezetője. Szerinte a független hanglemezkiadásban már két-három éve elkezdődött a válság. Nem állítja, hogy korábban tömött sorban álltak volna a boltokban a kortárs zenéért, de ma nehéz nyereséges CD-t kiadni. Tapasztalata szerint nullszaldó felé lehet kihozni az élvonalbeli sztárokkal készült lemezeket, a most felkutatott felvételek első kiadásait, valamint a ritkaságokat.
A lemezipar súlyos válságban van, ami Gőz szerint bizonyos szempontból nem olyan nagy gond, hisz a technika hozta így. - Az írógépipar se nagyon virágzik - teszi hozzá nevetve. És hogy miért nem adta fel a BMC-t? Mert háromhetente kiadhat egy kuriózumot. Százezer kötetes zenei könyvtárral rendelkező zenei információs központot és lemezkiadót működtethet. A presztízsüket növeli például, ha Kurtág 80 című lemezük a MIDEM-en a három legjobb kortárs zenei CD közé kerül. Huszonhárom országban pedig kíváncsiak az albumaikra.
S hogy mi lesz a jövő? Talán egy különleges, művészileg értékes zenei archívum: tele olyan felvételekkel, amelyeket csak ott találhatunk meg.
