Az ORTT aggályosnak tartja, hogy a közszolgálati csatornák HD-minőségű adást fognak a földfelszíni sugárzásban közvetíteni. A HD-minőség a jelenlegi felbontás négyszeresét kínálja, de a különbséget csak az veszi észre, akinek van megfelelő készüléke. Ugyanakkor egy ilyen adó három-négyszer anynyi helyet foglal el a korlátozott sávszélességből. Így kevesebb csatornának marad hely.

Három év múlva megszűnik az analóg sugárzás, addigra fokozatosan mindenkinek át kell állnia a digitális vételre. A sugárzás lehetőségét pályázaton az Antenna Hungária nyerte el, és létrehozta a digitális platformot, amelyen egyelőre csupán a Duna TV HD és a Duna II Autonómia csatorna fogható (a Magyar ATV és a Hír TV adását csak kódolva közvetítik, vételükhöz külön kártyát kell venniük azoknak is, akik már beszerezték a digidobozt). Erre a platformra további csatornák jelentkezését várják, de ha a Magyar Televízió (m1 és m2) és a Duna TV is HD-jelet sugároz majd, akkor 30-40 százalékkal kevesebb adó sugárzására lesz lehetőség az egyszerű antennával is fogható sávban. Ez az oka az ORTT fellépésének.

Csakhogy az Antenna Hungáriának most éppen nem a helyszűke okoz gondot: a jelenlegi lehetőségeket sem tudja kihasználni, hiszen sem az RTL Klubbal, sem a TV 2-vel nem tudott megegyezni, és még az MTV sem írta alá a szerződést. Így meglepő, hogy az ORTT már a jövő miatt aggódik.

Ráadásul az Antenna Hungária éppen azért választotta az adások továbbvitelére az mpeg4-AVC tömörítést, mert az Európában általánosan használt mpeg2-szabványhoz képest feleannyi helyet foglal el és jobb a minősége.

- Az ORTT-nek minden évben jelentést kell tennie a véleményszabadság alakulásáról a parlamentben, ennek azonban semmilyen jogi következménye nincs - mondta lapunknak Nahimi Péter, az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének igazgatója. - Fontosnak tartottuk kiemelni azt a problémát, hogy ha mindhárom közszolgálati program HD-minőségben sugároz, az csökkenti a tartalmi sokszínűség lehetőségét, ami a digitális átállás egyik legfőbb célja. Attól, hogy az adás felbontása négyszeres, nem javul a nézők lehetősége a tájékozódásra, viszont nagyjából a kétharmadára csökken a platformon a következő években fogható csatornák száma.

A HD-tartalmak elterjesztésében általában vezető szerepet játszanak a közszolgálati televíziók, Angliában is a BBC vitte sikerre a formátumot.

- Mi is a HD hívei vagyunk, de a közszolgálati televíziók egyelőre csak nagyon kis százalékban sugároznak valós HD-tartalmat - folytatta az igazgató. - Így HD-árért továbbítanának hagyományos műsort. Azok, akik csak földfelszíni sugárzású műsort néznek, általában a szegényebb rétegekből kerülnek ki, új típusú tévék híján nem éreznék a különbséget. A pénzt inkább arra kéne fordítani, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók több értékes - akár HD-tartalmat - hozzanak létre, és minőségi műsorokkal nagyobb nézettséget érjenek el. Az analóg sugárzás leállításakor - a tervek szerint 2011 végén - már jóval több csatornával gazdálkodhatunk, kisebb problémát okoz majd a HD-csatornák által elfoglalt sávszélesség.

Aki már most szeretne földfelszíni digitális tévéadást nézni, komoly kiadásokra kényszerül. A vétel két technikai feltétele az antenna és a fogott jelet a tévé "nyelvére" lefordító dekóder vagy digidoboz. Az antenna két-háromezer forintból kijön (az üzletben DVB-T antennát kell keresni). A dekóderkérdés bonyolultabb és költségesebb. A gyárilag beépített dekóderek szinte kizárólag az Európában elterjedtebb mpeg2-re vannak felkészítve. Léteznek a nálunk használt mpeg4-képes tévék is, ám jóval drágábbak, inkább csak a 250 ezer forint fölötti árkategóriában fordulnak elő. (A hatályos jogszabály szerint a tévé csomagolásán fel kell tüntetni, hogy külön vevőegység nélkül is alkalmas-e a földfelszíni digitális adás - mpeg4 - vételére.) A megoldás a külön (külső) dekóder beszerzése (15 ezer forinttól a csillagos égig terjedő áron). Itt sem árt az óvatosság: a boltokban mpeg2-es digidobozokat is árulnak (ezek olcsóbbak), pedig Magyarországon magyar nyelvű műsort nem lehet fogni velük. (H. M.)

AZ Antenna Hungária vezérlőjében felügyelik a digitális sugárzást