Az ember legjobb orvosa...
A kínai orvos valaha csak addig kapott fizetést, ameddig a páciensei egészségesek maradtak. A jó orvos ugyanis nem gyógyít, hanem a bajt segíti elkerülni.
Néhány kannányi friss, forró szűztea pár palacknyi rosttal dúsítva, hidegen. Egy-két tucat jótevő mézes jujuba, csemege gesztenye, szerzetesek körtéje, néhány sor csüdfűgyökér, pirított ginkómag, és ginsengszeletkék. Az asztal roskadásig. Dr. Chen gondos házigazdaként, s persze orvosként észrevétlenül tanítja, hogyan is kéne ezt. Nem erőszakoskodik, finoman építi a hidakat a két kultúra közé. A földön néhány doboz is hever, "ilyen cukros üdítőből", de kávét is csinál, persze, csak ha kérünk. Az ember érzi, Dr. Chen mellett mégsem ihat kólát.
Dr. Chen Zhen hatévesen még egy katonai bázison próbálta ellesni édesapja pilótatrükkjeit. Az apa, az idősebb Chen, a tízgyerekes családból egyedüliként maradt Kínában, miután a földbirtokos-família minden vagyonát elvették. Az apa pilótának állt, s egy Shanghaj melletti tartományból utazta keresztbe-kasul a világot. A 82 éves, idősebb Chen ma is ismeri a csíziót. A Malév Peking-Budapest, Budapest-
Peking menetrend szerinti járatán egyetlen kisebb félresikerült mozdulat, döcögősebb fel-, vagy leszállás sem kerüli el a figyelmét, s csak a fejét csóválja, milyen rosszul vezetnek ezek a mai fiatalok, főleg itt, Európában. A pilóta ma sem érti, hogy a fia miért vágyott ide, miért itt találta meg otthonát.
A fiatal Chen is repülőt akart vezetni, ezenkívül csak a növények és a virágok érdekelték. Azok viszont nagyon. A hegyes-völgyes kínai vidéken a náluk ismert "mezítlábas doktorok" nyomát követve válogatta a virágokat, gumókat, gyökereket, különféle terméseket mérgező és gyógyító csoportokba. Megtanulta szinte mindahány történetét, jótékony és káros hatását. Azt remélte, egyszer Nobel-díjasként ismeri majd meg a világ. De hogy orvosként? Ezt pedagógus édesanyja szerette volna a legjobban: ő is, akárcsak a nagymama folyton beteg volt, s csakis az egyszülött fiúban bíztak, hogy ő lesz majd, aki segít. És Chen vigyázni, gondoskodni akart. Úgyhogy nekifutott a Kínában akkor, 1978-ban embert próbáló, rendőrtisztekkel felügyelt felvételinek. Százból jó, ha egynek sikerült, Chen bejutott. Ahogy vallja, a hatalmas verseny inspirál, ő pedig úgy működik, akárcsak egy rugó. Nyomásra.
Gyógyszerésznek is tanult, de beleszeretett a kórházi munkába is. Diákként 24 órás kórházban dolgozott, ahol hagyományos és modern orvosi eszközökkel is gyógyított, este a patikában ügyelt. Jól beszélt angolul, úgyhogy diplomáciai ügyekben professzorai mindig őt hívták. Aztán 1989-ben egy orvoscsoporttal, harmadmagával Közép-Európába jött, Magyarországra. Akkor az itt még teljesen "kínainak" számító fitoterápiáról és az akupunktúráról tartottak előadásokat. Chent Magyarország egészen meglepte. Leginkább az, hogy itt mennyire kedvesek, nyitottak az emberek, ugyanakkor milyen keveset tudnak a természetgyógyászatról. Három éven keresztül ingázott a két kontinens között, s kétségek nélkül hitte: egyszer a két világ összeér. Ekkor már a közös "gyógynövénybázisról" is szólt a munka. Csakhogy a projekt 1992-ben véget ért. A végére 20 fősre duzzadt orvoscsapat hároméves munkáját nem fizették ki Magyarországon. Chen doktor mégis azt mondta: ezt itt nem lehet lezárni. Sem a "hídépítést", sem a többszáz gyógynövény "összeolvasását". Folytatta, később már családi kooperációban. Gyógyszerész felesége és kislánya is átköltözött. S csak egy apró adalék a család életéhez: Dr. Wang Fan, vagyis "Chenné" a gyógynövények feldolgozásához szükséges hagyományos szárító, őrlő kézi szerszámokat, valamint a Kínában nélkülözhetetlen gombatönköt tette úti csomagjába. Így indult neki a 8 napon és hét éjszakán át tartó hosszú útnak. A magyar életben talán kislányuk vette legkönnyebben az akadályokat. Siwen kezdettől imádta a magyar konyhát, s nyelvi nehézségei sem sokáig voltak.
Ma már mindketten a debreceni egyetem oktatói, s aki valaha közelebbi kapcsolatba került a keleti gyógyászattal, Chenékkel is egészen biztosan találkozott. A családfő legnagyobb vágya, a Nobel-díj mellett, hogy "megrajzolhassa" Európa gyógynövénytérképét. Megtalálja a lehető legtöbb kínai növény magyar megfelelőjét, hiszen jó részük ezen a kontinensen nem honos. Eddig 56 teljesen azonos gyógynövénypárt találtak. Munkatársaival szeret dolgozni, szerinte a magyar okos nemzet, az emberek precízek. Igaz, Chen doktor leginkább a laboratóriumban érintkezik bárkivel is: szinte csak dolgozik. Éjjel-nappal, az "otthoniakkal" az időeltolódás miatt csak éjjel egyeztethet, de munkával telnek a hétvégéi is. Amúgy legfeljebb úszik vagy "jó kínai" módjára pingpongozik néha, és főzni nagyon szeret. Például most báránycombot.
Míg a keleti gyógymódokat évtizedekig kuruzslásnak minősítette a nyugati orvostársadalom, ma már egyetemen oktatják. Dr. Chen Magyarországon maradt. Hogy elsőként népszerűsítse a kínai hagyományos gyógyászat lehetőségeit. Hogy megalapozza a kínai gyógynövények magyarországi kutatását és felhasználását, a kínai gyógyászat egyetemi szintű oktatását. És hogy az Európai Unió döntéshozóit is rávegye a két kultúra közötti közeledés és együttműködés támogatására. Ő írta az első olyan könyvet, amely magyar nyelven átfogó képet adott a kínai hagyományos orvoslásról. Most már feleségével közösen saját budapesti gyógynövénybázisukon készíti az
Európai Unió támogatásával kínai gyógynövénytermékeiket. 2006-ban az Európai ügyekért felelős miniszter "Az egyenlő esélyekért" szakmai díjjal tüntette ki. Dr. Chen a Közép-Európai Hagyományos Kínai Orvosok Szövetségének elnöke is.
És miközben itt, Európában épp a magyarok "megmentésén" dolgozik, s a gyógyszermentes világot hirdeti, legnagyobb bánatára Kínában sem minden a régi. Ott is egyre szabadabb a gyógyszerfogyasztás.
"Kemény tél után virágzó tavasz jön", idézi magyarul a kínai mondást Chen doktor, és mindjárt választott hazájára alkalmazza azt: "Barátaimon, munkatársaimon látom, mennyire megviseli őket Magyarország mostani nehéz helyzete, és milyen könnyen csüggednek. Én viszont azt mondom: az ilyen helyzeteken önbizalommal, kitartással és összefogással lehet és kell is úrrá lenni.
S miközben még gyógynövény-katalógusát gyűjtögeti, a Nobel-díjról álmodik. Úgy sejti: a 2-es típusú cukorbetegség kulcsa hozza majd el számára a megálmodott sikert.
