Régi engedélyek alapján bontanak
Hiába fogadták el a VII. kerületi zsidó negyedben tavaly az új szabályozási tervet, az nem törvényes módon történt - állította csütörtöki sajtótájékoztatóján az Óvás! Egyesület és a hozzá csatlakozó további kilenc civil szervezet. Mégpedig azért nem, mondják, mert Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nem hagyta jóvá. Emiatt minősítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal törvénytelennek tavaly decemberben. Hogy azonban kell-e a tervhez valóban Demszky hozzájárulása, arról jogvita alakult ki.
A civilek törvénysértőnek tartják azt is, hogy a tavaly szeptemberben elfogadott új szabályozási tervbe nem épült be az a műemlékvédelmi értékleltár, amely művészettörténetileg hitelesen feltárta a zsidó negyed 226 házának épített értékeit. Pedig éppen azért rendeltek el tavaly február és szeptember között változtatási tilalmat a területre, hogy ezt legyen idő elkészíteni és beépíteni. Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere szerint nem kapták meg az anyagot a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. Ugyanezt mondja Nagy Béla, a szabályozási tervet készítő Műhely Rt. vezetője is. Mezős Tamás, a KÖH elnöke végül is nem cáfolja mindezt, de elmondta: ennek az értékleltárnak az alapján készült egy szabályozási javaslat, amelyet viszont elküldtek. Igaz, az sem került be a szabályozási tervbe, érvényesítését egy jövőbeli második módosítási ütemre halasztották.
Viszont miért "titkosították" az értékleltárt, miért nem kaphatják kézhez? - kérdik a civilek. A hivatal erre azt feleli, hogy a törvény szerint "a közigazgatási döntések előkészítését szolgáló adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak". Az elnök ennek ellenére felajánlotta betekintésre javaslatukat az érdekvédő csoportok egyikének, a Nagydiófa Egyesületnek, amely az ügyben az adatvédelmi biztoshoz fordult.
A civilek szerint Belső-Erzsébetvárosban, s azon belül a zsidó negyedben folytatódik az épített értékek rombolása. A kerület hagyományos, XIX. század végi, historizáló arculata továbbra is pusztulóban van. Például, mint mondják, az új szabályozási tervben a beépíthetőségi (ún. szintterületi) mutató nem csökkent. Nagy Béla cáfolja ezt: 5,5-6-ról 4,5-re változott. A civilek álma azonban még mindig a XIX. századi 3.
Továbbra is folytatódnak a bontások, újabb engedélyeket adnak ki házak eltüntetésére, panaszolják a helyi érdekvédők. Az önkormányzat szerint egyetlen bontási engedélyt adtak ki a körúton belül tavaly ősz óta: a Kaziczy utca 48.-ra, amely egy földszintes, nem műemlék épület, de itt is megmarad a telken található régi trafóház.
Tény azonban, hogy ha az ember végigjárja a környéket, ennél sokkal többet lát. Éppen most bontják egy 2007-es engedély alapján a Kazinczy utca 37-et, amely a 40-es években épült, tehát nem historizáló. Év elején megérkezett a bontási engedélykérelem a szomszédos Kazinczy 41.-re is, amely historizáló ugyan, ám a szabályozás szerint bontható. Itt még nem adtak ki engedélyt. A Kisdiófa utca 16.-ra (a régi Mumus nem műemlék épületére) viszont már régtől fogva van bontási engedély, amelyet a VIII. kerület adott ki, tekintve, hogy a kérelmező maga a VII. kerület volt: ezt mostanában 2010-ig meghosszabbították. De a bontás még nem kezdődött el. Erre az ingatlanra már építési engedély is van: egy 32 lakásos társasház épülne a kerület beruházásában. Elhíresült épület a helyi védettséget élvező Nagydiófa utca 8., melyet a KÖH szintén lebonthatónak ítélt, meg is kapta rá a beruházó a bontási engedélyt, de ügyét a Nagydiófa Egyesület bíróságra vitte, s azóta is ott van.
Az 1870-es években épült Klauzál utca 7. és 9. számú épület korábban bontásra ítéltetett. A műemlékvédelem azonban védetté nyilvánította, majd később az udvari traktusok bontását engedélyezte (ezeket tavaly nyáron le is bontották), a homlokzati frontok megmaradnak. Ezt a fajta "védelmet" - hivatalos nevén faszádizmust - a civilek szintén nem tudják elfogadni, a KÖH viszont többször alkalmazta az utóbbi időben. Hasonló a helyzet a 2005 óta műemlék Akácfa utca 47. és 49.-cel, melynek engedélyezési eljárását felfüggesztették. E két épület udvara összenyílna új udvari szárnyak építésével, s egy mélygarázs is épülne az udvar alá. Szintén homlokzatmegtartásos módszerrel "védték" a Síp utca 8.-10.-et és a Dohány utca 10-et, az utca felé tehát ezek is historizálók maradnak.
Az említett tíz civil szervezet felhívást intézett a KÖH-höz, hogy kezdjen tárgyalásokat a beruházókkal a már kiadott de meg nem valósult bontási-építési engedélyek megváltoztatása érdekében. A hivatal lapunkhoz eljuttatott válaszában azt írja: ehhez állami felhatalmazásra, a százmilliós kártérítési tételek finanszírozásához pedig állami szerepvállalásra lenne szükség.
