Sikeres rádió kevesebb zenével?

Az Est Média csoport "személyében" új kihívót kapnak a kereskedelmi rádiók. Ha megpályáztatják a Sláger és a Danubius rádió novemberben lejáró frekvenciáját, valamelyikre az Est Média is rástartol. Mások jobbnak tartanák, ha a bejáratott kereskedelmi médiumok maradnának a piacon.

Minden bizonnyal megpályáztatja a médiahatóság azt a két frekvenciát, amely a Sláger és a Danubius rádió novemberben lejáró sugárzási engedélye nyomán szabadul fel. A frekvenciák körül nagy volt a politikai "nyüzsgés" az elmúlt évben. A két rádió vezetői tagadták, hogy bárki lobbizott volna az érdekükben a politikusoknál. Mégis: tavaly decemberben a parlament egyöntetűen megszavazta - az MDF kivételével -, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület pályáztatás nélkül is meghosszabbíthassa sugárzási engedélyüket újabb öt évre. Az államfő viszont megvétózta a tervet, a médiatörvény nyúlfarknyi módosítását az Alkotmánybíróság elé utalta (döntés legkorábban a nyár elejére várható).

A médiahatóság végül hoszszas vita és megosztottság után döntött úgy február 11-én, hogy megkezdi a pályáztatást (ezzel "kiütve" a Magyar Rádió elnökének, Such Györgynek azt a tervét, hogy novembertől a Kossuth adóé lehessen a Sláger most használt frekvenciája).

Ebbe a közegbe szállna be új szereplőként az Est Média Group (EMG), amely a nyomtatott sajtó (programmagazinok, tévéújság), az online média és a rádiózás (a Budapesten és hatvan kilométeres vonzáskörzetében fogható Radio Café) területén is működik. - Éppen a rádióra és a médiaportfólióban rejlő szinergiákra alapozzuk tervünket - nyilatkozta a Népszabadságnak Kádár Tamás, az EMG ügyvezető igazgatója. Bár terveikről részleteiben nem beszélt - mondván, azzal megvárnák a pályázati kiírást -, annyit elárult: országos rádióként "nem egy második Radió Cafét" szeretnének. Új márkát építenének fel két-három év alatt. Ez biztosan szakítana a Sláger és a Danubius gyakorlatával, hogy az egész műsorstruktúra a könnyűzenére alapul. - Minőségi műsorokat szeretnénk, vegyítenénk a zenét és a "beszélgetős" programokat, és komolyabb témák bemutatásától sem riadnánk vissza - jelentette ki. Arra a kérdésre, miért gondolja, hogy a zenei műsorok hallgatói más tartalmakra is vevők lennének, az ügyvezető úgy válaszolt: a frekvenciára "rá vannak szoktatva" a hallgatók, médiaportfóliójuk pedig segíthet a közönség "átpozicionálásában", legalábbis olcsóbbá teheti az új rádió bevezetését. Hisz abban, hogy a közönség egy része - ha felkínálják neki - szívesebben választja azt a műsort, ami mást és - nézete szerint többet is ad a mai adóknál.

Az általunk megkérdezett szakértők figyelmeztettek rá, hogy a Sláger rádió tavaly a 15 évesnél idősebb korosztály 39,7 százalékát érte el, a Danubius a 32,5 százalékot. A népszerűség pedig egyértelműen a tartalomnak szól.

Másféle "veszélyek" is leselkednek az Est Média terveire. Egyes, médiahatósághoz közeli forrásaink kételkednek benne, hogy az ORTT által "belőtt" új koncessziós díjat - évi félmilliárd forintot - biztonsággal ki tudna termelni egy, az országos piacon újonnan megjelenő vállalkozás. A mostani bizonytalan gazdasági helyzetben felértékelődik a piaci bejáratottság és az ezzel járó biztos bevételek.

- A pályázati kiírást április végéig kell közzétennünk - nyilatkozta lapunknak Gyuricza Péter, az ORTT MSZP-s tagja. Az általa összesített táblázatból kiderül: a médiahatóság tagjai eltérően gondolkodnak a koncessziós díj mértékéről, a magyar zene arányáról vagy a társadalmi szerepvállalás figyelembevételéről. Az ORTT irodája például alapkövetelménynek szabná a 24 órás műsoridőt, így az nem lenne bírálati szempont. Ugyancsak kivenné a szempontok közül a független gyártást érintő és a kulturális sokszínűséget megtestesítő műsorszámok arányát. A programterv és a tapasztalat tíz-tíz százalékkal esne latba a döntésnél. Szalai Annamária (Fidesz) azt szeretné, hogy az éjszakai órák nélkül számított műsoridőben legyen legkevesebb 35 százalék a magyar zene aránya. A koncessziós díj javaslata szerint az adható összpontszám 45 százalékát tenné ki, a díj minimumösszegére nem tesz konkrét javaslatot. Ladvánszky György (MSZP) 350-500 millió közötti díjat javasol. Tímár János (SZDSZ) 200 millió + áfa alapdíjat proponál, egy, az éves reklámpercekhez kötött mozgó tétellel kiegészítve. Tirts Tamás (KDNP) ugyanakkor 800 millió + áfa fix összeggel írná ki a pályázatot, egyben megállapítaná a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva a mentesség időtartamát és mértékét.

A Radió Café stúdiójában. A megpályázandó frekvencián zene és beszélgetős műsorok váltanák egymást
A Radió Café stúdiójában. A megpályázandó frekvencián zene és beszélgetős műsorok váltanák egymást
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.