Ezen a héten - az NKA megbízásából a Tárki Zrt. és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. által 2008-ban végzett elemzés alapján - az örökségvédelem állami finanszírozását hasonlítjuk össze uniós és hazai adatok alapján.

Franciaországban vegyes finanszírozási modell működik, amelyben a könyvtárak központi forrásból fenntartási támogatást kapnak. Emellett jogszabály írja elő, hogy az eladott könyvek vételárának hat százaléka a könyvtárak állománygyarapítási forrását képezi.

Az Egyesült Királyságban a múzeumok, könyvtárak és levéltárak állami támogatásának legfőbb szerve a Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa (MLA), amely továbbosztás céljából a kulturális minisztériumtól kapja a támogatást. Ez a támogatás 2007-ben több mint 75 millió euróra rúgott, és elsősorban látogatottságot növelő programokra fordították.

Hollandiában a múzeumok, archívumok és a könyvtárak együttes támogatásának aránya az összes kulturális támogatásokon belül megközelíti a 30 százalékot. A 80-as évektől a múzeumok jelentős része tartományi és helyi önkormányzati hatókörbe került át.

Németország kulturális célú forrásainak mintegy 30 százalékát fordítja örökségmegőrzésre.

Magyarországon - a Magyar Államkincstár 2007-es adatai alapján - a kulturális örökség védelmére a teljes állami/önkormányzati kultúratámogatás 21 százalékát fordítják. Ezen belül a helyi könyvtárak tevékenységét kizárólag az önkormányzatok (21 milliárd forint), az úgynevezett nemzeti könyvtárak működését (11 milliárd) a központi költségvetés finanszírozza. Vegyes finanszírozású a múzeumi tevékenység: a kiállítások rendezésével, valamint a történelmi jelentőségű helyszínek őrzésével kapcsolatos kiadásokat (32,7 milliárd) a központi költségvetés és az önkormányzatok 55-45 százalék arányban, közösen finanszírozzák. A levéltári tevékenység (5,3 milliárd) kiadásainak 55 százalékát szintén az önkormányzatok állják.