Az "in medias res" indított megszólalásoknak a rádióban vagy a televízióban mind rövideknek, frappánsaknak és figyelemfelkeltőknek kell lenniük, ám mindeközben a megszólalónak soha nem szabad megfeledkeznie az igényességről.

Erre figyelmeztet Nyakas Szilárdnak, a Magyar Rádió volt főmunkatársának a Gondola internetes lapon megjelent publicisztikáiból készült válogatása Magyar szöveg - Közélet és kommunikáció címmel. A szerző, aki jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen közéleti kommunikációt tanít, írásaival kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a műveltség minden esetben az önminősítés mércéje, akármilyen szituációra adott reakcióról legyen is szó.

A Mundus Kiadónál megjelent könyv első részében, Közélet cím alatt a médiabeli figyelmetlenségekből és hanyagságokból eredő félreérthető, zavaros, sőt hibás kijelentésekre reagálnak az írások. A Kommunikáció címen összegyűjtött publicisztikák pedig elsősorban arra hívják fel a figyelmet, manapság milyen kevéssé vagyunk képesek a közéleti szereplők megnyilvánulásait megfelelőképpen befogadni, például a politikai vitákat elfogulatlanul, de kritikusan elemezni.

Nyakas Szilárd szerint mindez nem okozna gondot, ha többet törődnénk kulturális örökségünkkel, és ha a hivatásos kommunikátorok ápolnák a műveltséget és a nyelvet, mint jó mesterember a szerszámait, hogy aztán eszköz és közeg megfelelő használatba kerüljön, ne pedig amolyan Márai-féle gyanúba. Csaknem negyven éve, amerikai száműzetésében döbbent rá Márai Sándor arra a modern jelenségre, s ezt naplójában meg is örökítette, hogy a demokrata amerikai "lelkesedik mindenért, ami információ, de viszolyogva fél a műveltségtől, mert a műveltség személyes cenzúra és vizsga".

A felgyorsult világ és a tömegkommunikáció hibája lett a múlttal szembeni nemtörődömség, ami megtépázza a szöveg textiljét, és csak szaggatja belőle a kilógó szálakat. Lehet, nem tudjuk még, hogyan varrjuk el ezeket, de ha jó szándék vezérli a közlőt, a suta üzenet is érthető.

Nyakas Szilárd