Végre a nyugati dominanciától függetlenül, saját fejlődési görbéjüket követve növekedhetnek az eddig háttérbe szorult ázsiai, afrikai országok - jelentette ki Jo Noero fokvárosi építész a hét végén Budapesten rendezett nemzetközi építészkonferencián. Az elmúlt években számos rangos díjat besöprő építész úgy vélte, a nyugati társadalmak az elmúlt években arányt tévesztettek: a szépség vált az egyedüli fokmérővé, háttérbe szorítva a hasznosság, az ésszerűség elvét. Erre utal az a sok üvegépület, amelyet az energiatakarékosság nevében emelnek, miközben Noero szerint a két dolog kizárja egymást.

Jo Noero szerint az épületek értékét elsősorban a társadalmi hasznosság határozza meg. Bár baráti felkérésre kényelmes középosztálybeli házakat is tervez, munkája derékhadát a társadalom alsó rétegeinek kiszolgálása adja. Az afrikai őslakosok építészetét és lakáshasználatát tanulmányozva tervezte meg azt az alig húsz négyzetméteres modulházat, amely minden alapfunkciót tartalmaz, és 2000-4000 dollárból (fél-egymillió forint) felhúzható. Később pedig újabb modulokkal bővíthető. Egy másik projektjében azt vizsgálta, miként lehet közelebb vinni az élelmiszer előállítását az azokat felhasználó városokhoz. A kihasználatlan udvarokból városi kertek, a városkörnyéki parlagon heverő földekből szántók alakíthatók ki.

A Red Location épületével a múzeumtervezés hagyományos módját kérdőjelezi meg. Nevét a vörösre rozsdásodó vas hullámlemez barakkokról kapta, amelyekben eredetileg a búr koncentrációs tábor lakóit szállásolták el, majd - átszállítva Port Elisabethbe - fekete családokat szállásoltak el bennük. Az apartheid elleni küzdelem számos vezetője indult ebből a bádogvárosból. A Küzdelem Múzeuma tucatnyi ilyen vörös doboz összekapcsolása. Alapötletét a vándormunkások "emlékdoboza" adta, amelybe értékes vagy fontos tárgyaikat gyűjtötték távol lévő családjuknak. A kiállítótermek tartalma csak a belépéskor tárul fel, minden doboz más élményt nyújt. A dobozok közötti tér az emlékezés szürke folyosója. Noero reméli, hogy a gazdasági válság a nyugati világot is rádöbbenti a gyökerek és funkció fontosságára.

Mindenkinek újra kell gondolnia a terveit, az építészetről alkotott elveit - rímelt a fentiekre Louise Cox, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) elnöke, aki az építészet természet iránti felelősségére is felhívta a figyelmet. A dolgok azonban sohasem fekete-fehérek. Egy súlyos természeti katasztrófa akár kiindulópontja is lehet a fejlődésnek, ahogy Alaszka esetében történt. Évtizedekkel ezelőtt egy olajszállító tankhajó elsüllyedése nyomán az országrészbe érkező segélyek és programok tömege nem csupán a természetkárosító hatások felszámolását tette lehetővé, hanem a gazdasági fejlődésnek is lökést adott.

Kicsit hátrébb kell lépnünk, hogy kellő távolságból értékeljük az eseményeket - véli Hani Rashid kairói születésű, ám New Yorkban dolgozó sztárépítész. A szépség fogalmát szerinte is újra kell alkotni, de nem a funkcionalitás, hanem a technika és természet szükségszerű és egyenrangú kapcsolatának fényében. Az egyre nagyobb, magasabb és fényűzőbb épületek helyett innovatív megoldásokra van szükség. Szerinte izgalmas korszak elé nézünk.

A világgazdaság gépezete túlmelegedett, meg kell várni, amíg lehűl. Ez mégsem a tétlenség kora. Sokkal inkább a kreatív gondolkodásé, a korábbi dogmákat felforgató képzeleté - hangsúlyozta Gaetan Siew, az UIA korábbi elnöke. A szükség azonban találékonnyá tesz: a tervezőirodák jövője nem a közelmúlt gazdasági potenciáljától, hanem a jelen innovatív megoldásaitól függ. A gazdasági válság hatása minden országban más és más, így nincs egységes recept. Az építészet egyetlen válfajáról - még a luxusról - sem mondhatunk le. Mindegy, mit építünk: a lényeg, hogy az építészet a társadalmi közbeszéd tárgya maradjon.

A Küzdelem Múzeuma