A sötét, rövid hajú, szakállas Gat és Roy Assaf mintha fivérek volnának; egyívásúak. Szürkéskék, zárt nyakú, hosszú és ujjatlan felsőrészükben, nadrágban, mezítláb, akár a keleti szerzetesek. Lendületes, gyakorta szinkronban végzett, majd monotonná váló mozgásuk (kortárs, kontakt, tajcsi és nyújtó-elemekkel), zavartságuk, ziláltságuk, elfojtott érzékiségük, tétovaságuk különös ellenpontot képez a búskomor, költői muzsikával. Egyre az volt a benyomásom, Gat rögeszmésen a harmónia megtörésére, a mozgás és a zene közötti süvöltő ellentmondás hangsúlyozására törekedett. Legfőbb kifejezési eszköze, az össze nem illő elemek l'art pour l'art elegyítése azonban egyszerre idejétmúlt és mesterkélt. Főképpen: újdonszerűség, formabontás helyett kiismerhető, kisvártatva zsibbasztó gesztus.

Emanuel Gat Dance - Tavaszi áldozat

Gat kulturális sokszínűség (értsd: zsibvásár), továbbá kontrapunkt iránti vonzódása az ötszereplős Tavaszi áldozatban mutatkozik meg teljes pőreségében; mikor is Sztravinszkij expresszív balett- és programzenéjét a latin salsával társítja. A függönnyel takart, üres tér közepén perzsa hatású, mintás, vörös szőnyeg világít. Három, dús loboncú, csínteljes nő kivágott, fekete koktélruhát visel, két fakó férfi fekete inget és pantallót. Mint a számok törvényéből is következik: egyik nemtársam - stílszerűen - partner nélkül marad. A minden feszültségtől megfosztott, elsöprően eseménytelen darabban az egyszerre közönyt, kiégettséget mímelő előadók időnként tánciskolás jelleggel salsát lejtenek, a férfiak néha tisztesen végrehajtanak egy-egy akrobatikus emelést. Nyilvánvaló, az állhatatos tánckomponista azt folytatja tavasszal, amit télen elkezdett. A nyers, barbár, pogány Sacre-ra egymással kelletlenül incselkedő, kényszeres hétvégi szabadidős tevékenységet folytató, fásult hímeket és fád, magukat tapasztaltan mórikáló hölgyeket szemlélünk. Ha úgy tetszik: előttünk korunk szenvedélytelen, tét és fájdalom nélküli, nyegle törzsi rítusa.

Két gondolat bánt engemet: ez az állítás - kiváltképp mint "lételméleti" saroktétel - bornírt, olcsó, szellemi bázisnak gyatra. Másrészt, mivel Sztravinszkij opusa nem panaszos verkli-nóta, aláfestő zenének (is) alkalmatlan. A salsát - újraértelmezés helyett - önkényes, kommersz, kimódolt megoldásnak tartom. Részint, mert kételyem nincs, tangót, botos táncot, kismamatornát és óvodai aerobikot is elő lehet adni, miközben háttérmuzsikaként a lefegyverző Sacre szól. Ugyanakkor: a meghökkentően unmuzikális benyomást keltő Gat művének befejezése következetlenségről tanúskodik, mivel váratlan figyelemmel lesz Nicolas Roerich eredeti szövegkönyvére. A kirekesztett hölgy vad sörényét összefogja, majd rendezett külsővel, artisztikusan elterül a szőnyeg közepén; könnyed öngyilkossággal bliccelve el egy danse macabre-ot. Mindez - bár esztétikus megoldás - teátrális, hatásvadász, dramaturgiailag indokolatlan.

Noha Emanuel Gat tüntetően nem táncoltat senkit sem a halálba, langyvérű munkája dögletesen unalmas.