Van nemük a tévéműsoroknak és filmeknek? Hadas Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalminem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatótanácsának póttagja szerint a kérdésre egyértelmű válasz nem létezik: - Minden attól függ, hogyan definiáljuk a nemet, milyen tényezőket veszünk figyelembe. Meghatározó a készítők, a gyártó, a terjesztő és a fogyasztó neme, az, hogy mennyire hangsúlyos a női vagy férfi jelenlét a filmben, milyen a mű vizuális struktúrája, vagy hogy éppen feminin vagy maszkulin problematikát ábrázol-e.

Példának a Jane Campion rendezte Zongoraleckét említi, amelyik sikeres, többszörösen díjazott, hangsúlyozottan női filmként vonult be a köztudatba. Pedig az egész film férfi erőtérbe ágyazódik be, a kamera is férfi nézőpontú. A "női film" reklámszlogent a férfi producerek találták ki a célba vett női fogyasztókra alapozva.

Igaz, a rendezőnő fordít a szokásos viszonyon: a férfi lesz a női vágytárgy a filmben, a férfi teste, a férfimeztelenség lesz a női erotikus késztetések fölgerjesztője, holott általában a nő a vágy tárgya, a férfi szükségletek kielégítője. Ezen a női perspektíván megint fordít az a tény, hogy a szexualitás vágyobjektumként való megjelenítése a férfi dominanciájú szociális rend jellegzetessége. Akkor most női vagy férfi filmről beszélünk?

A szakértő szerint a televízió már önmagában külön esetet képvisel. Egyrészt a tévén belül számtalan műfaj és kontextus jelölhető ki. Más időkerettel, látványvilággal és narratívával operál az a műfaj, ami a konkrét valóságra, jelenidejűségre koncentrál (a hírműsorok), illetve azok, melyek egy fiktív teret hoznak létre (sorozatok, filmek). - Kétségtelen, hogy az elmúlt húsz évben a női jelenlét sokkal erőteljesebbé vált a televíziózásban - magyarázza Hadas Miklós. - Régen a magyar női bemondók a nem lényegi, közvetítő, járulékos információkat közlő szereplők voltak. A híradókban a politikai események, a fontos történések kommentátorai nagyobb eséllyel voltak férfiak. Ez a tendencia mára megváltozott. De a hatalmi struktúra változatlan, a rovatok vezetői, a domináns pozíciók képviselői többnyire ma is férfiak. Ők mozgatják a nőket különféle szerepkörökben. Amikor a műalkotások neméről beszélünk, nem tekinthetünk el attól, hogy milyen hatalmi szerkezetbe illeszkednek.

Dr. House TV 2, szerdánként

Dr. House (Hugh Laurie), a New Jersey-i kórház vezető diagnosztája gyökeresen átírja az eddigi fehér köpenyes ideálképünket: a jóvágású, empatikus doktor sztereotípiája helyett ironikus-neurotikus, sánta, mogorva és öntörvényű zseni. Imádni való antihős, új, sebezhető tévés zsánertípus.

Született feleségek TV 2, keddenként

Egy kisváros sem forrt még így az idillikus felszín alatt: szex, gyilkosság, intrika, pletyka és rengeteg titok. Mindennek középpontjában a nők egy újgenerációs típusa: háziasszony, családanya, szerető, és modern istennőként a kezében fut össze a kertvárosi mikrokozmosz megannyi sorsfonala.

A hatalom hálójában RTL Klub, péntekenként

Izgalmas ügyvédes sorozat a szokott tárgyalótermi klisék nélkül, több idősíkon játszódó történet. A főszereplő az alakításáért Golden Globe-ot kapott Glenn Close, aki határozottabb, tökösebb és manipulatívabb, mint amilyen a Végzetes vonzerőben és a Veszedelmes viszonyokban együttvéve volt.

Hadas Miklós szerint a gender, vagyis a társadalmi nem nézőpontjából kiinduló ideális műsorpolitika és látásmód kétnemű: - Nem hiszem, hogy a biológiai nem meghatározó tényező volna. Érdemesebb beállítódásokat, tartós viselkedési rögzülésformákat tekinteni, amelyek nem a gének, hanem társadalmi-kulturális körülmények következményei. Kedvezőbb világ, amelyben férfiak és nők tudatosan androgün viselkedésformákat folytatnak, azaz próbálják és képesek is átvenni a másik nem nézőpontját.

A kétneműség, a férfi és női jelentéstartalmak együttes jelenléte, egymásba való átjátszása a hagyományos férfi- és nősémák átalakulását is elősegíti. - A szappanoperáról nem azért mondjuk, hogy inkább női dolog, mert több nő szerepel benne, hanem mert nem a világ nagy eseményei, hanem a mikroszféra, az intim szféra, a férfi nézőpontból lényegtelen események jelennek meg benne. Másrészt sok olyan dolgot is találunk a világban, amely nem termeli újra a hagyományos férfiuralmú viszonylatainkat, s ez betör a tömegkultúrába. Már a nő is szexuálisan autonóm lényként jelenik meg: lehet az ő orgazmusáról beszélni. A modern nő nemcsak a vágy tárgya, hanem alanya is. Sokszor nőt pozicionálnak eddig férfiasnak tekintett, például a legyőzhetetlen akcióhős szerepkörébe. Ezzel párhuzamosan a férfikép is alapjában megváltozik: a hősök vállalhatják sérülékenységüket, tehetetlenségüket, kicsiségüket.

Háziasszonyok és revolverhősök (Dana Delany és Marcia Cross) a Született feleségekben