Állami tulajdonban lévő védett épületeket felújító, hasznosító, üzemeltető intézmény a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. A sajátos profilú kulturális intézmény nem a legfontosabb, nem is kap nagy summát a hozzá tartozó negyven kastély, vár működtetésére. Idén háromszázmillió jut például felújításokra - évekkel ezelőtt olykor egymilliárd is szolgálhatott ilyen célt. Mint mindenki, a műemlékesek is a brüsszeli pénzek megszerzésében reménykedtek - és reményeik valóra váltak. Ma írják alá a Fertőd-Eszterháza program első, 1,6 milliárdos fejlesztési ütemét.

Fertőd eddig is megejtő volt, ha az ember szemellenzővel járta végig a kastélyt. Ha csak a belső udvart és a csodásan felújított homlokzatot nézte. Ha már kiment a kertbe, és úgy tekintett vissza, lerobbant, sárgás, málló falakat látott. A kisebb épületek hasonló állapotba kerültek. De mint a nemzeti gondnokságot vezető Varga Kálmán igazgatótól megtudtuk, a projekt során májustól felújítják a park felőli homlokzatokat, restaurálják a dísztermet, a zenetermet, a belső lépcsőházat, a salla terrenát és a bábszínház tetőszerkezetét. (Több száz férőhelyes parkoló is épül, de ez nem a pompát, hanem a kastély bevételét emeli.)

A díszterek tavasszal induló restaurálásának kulisszatitkaiba a látogatók is bepillanthatnak. A földszinti díszebédlőbe üvegfolyosót építenek a rekonstrukciós munkák idejére. Folytatódik a kastély belső udvarának parkosítása - részben megszűnik a vakító, fehér kavicslerakat -, valamint újabb, tartalmas élményt nyújtó kiállításokkal, programokkal, új szolgáltatásokkal bővül a Fertő-táj világörökségi terület központjává váló Esterházy-kastély.

Az első ütem 2011-ben zárul, de ezzel még nem tudták le a felújítást. Hónapok óta dolgoznak a második ütemen: ha minden jól megy, év végére elkészül a szerződéskötéshez szükséges valamennyi dokumentum. A fejlesztés második üteméből újulhatna meg a kínai lakkszoba, a Mária Terézia-oldal, a bábszínház kívül-belül, a kiskastély, és készülne egy elegáns fogadóépület - utóbbi adná meg a kastélyhoz érkezés méltóságát. A két évig tartó második ütem tervezett költségvetése 2,2 milliárd forint. Ha minden az elképzelések szerint alakul, a megújult kastélyba a tavalyi 150 ezerrel szemben 2013 után akár 360 ezer látogató érkezne.

Vélhetően már idén is többen jönnek a Haydn-emlékév miatt. A zenetörténet óriása, Joseph Haydn (1732-1809) csaknem három évtizedig, 1762-től 1790-ig a fertődi Esterházy-kastélyt építtető Esterházy "Fényes" Miklós (1714-1790) zenésze és zenekarvezetője volt. Eszterházai időszaka alatt Joseph Haydn a kastély főépületétől nyugatra eső Muzsikaházban élt, és a ma is meglévő - a kastély déli homlokzatához futó - fasoros sétányon járt át a kastélyba. Varga Kálmán szerint az ünnepi programokat és a felújítást úgy ütemezik, hogy ne zavarják egymást.

Haydn halálának 200. évfordulója alkalmából a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a zeneszerzőt és a mecénás herceget ábrázoló szoborkompozíciót tervez állítani a kastély szűkebb környezetében. A szoborpár állításának fő indoka, hogy Fertőd városában egy emléktáblán kívül nincs a zeneszerző és a herceg emlékét idéző köztéri mű. (Haydnnak Budán áll ugyan egy mellszobra, ám a hercegre nem emlékeztet semmi.) A szoborpárt május utolsó napján avatják.

Szintén ebben a hónapban írják alá a Kelet-Magyarország Fertődjeként emlegetett edelényi L'Huillier-Coburg-kastély 2,2 milliárdba kerülő felújítási szerződését. Az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélyát 1727-28-ban építtette a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány. A vízzel körülzárt kastélynak nemcsak a homlokzata újul meg, hanem a természeti környezete is. Élőhely-rehabilitációra a 2,2 milliárdon felül 150 millió forint jut. A Komárom-Esztergom megyei Majkon egykor némasági fogadalmat tett szerzetesek éltek. A hegyek, erdők, tavak szomszédságában fekvő remeteség Európa-szerte kuriózumnak számító, 250 éves barokk műemlékegyüttesének megújítására - a tizenhét cellaházra, a templomtoronyra és a konventépületre - nyolcszázmillió jut. A szerződést szeptemberben írják alá, a felújítás jövő májusban indul. A siroki vár 300 milliósra kalkulált felújítása már idén szeptemberben elkezdődhet. A norvég alapból jön pénz a nádasdladányi és a sümegi püspöki palota rekonstrukciójára. Konkrét döntés még nincs, de nagy az esély arra, hogy Pécelen, Pápán, Szegváron szintén eredeti szépségében pompázzon egy-egy illusztris épület. Varga Kálmán szerint a náluk lévő, különösen jelentős műemlékekre nem jutott ennyi pénz a megalapításunk (1993) óta, mint amennyi az eredményes uniós pályázatokból most várható.

Szintén ebben a hónapban írják alá a Kelet-Magyarország Fertődjeként emlegetett edelényi L'Huillier-Coburg-kastély 2,2 milliárdba kerülő felújítási szerződését. Az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélyát 1727-28-ban építtette a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány. A vízzel körülzárt kastélynak nemcsak a homlokzata újul meg, hanem a természeti környezete is. Élőhely-rehabilitációra a 2,2 milliárdon felül 150 millió forint jut. A Komárom-Esztergom megyei Majkon egykor némasági fogadalmat tett szerzetesek éltek. A hegyek, erdők, tavak szomszédságában fekvő remeteség Európa-szerte kuriózumnak számító, 250 éves barokk műemlékegyüttesének megújítására - a tizenhét cellaházra, a templomtoronyra és a konventépületre - nyolcszázmillió jut. A szerződést szeptemberben írják alá, a felújítás jövő májusban indul. A siroki vár 300 milliósra kalkulált felújítása már idén szeptemberben elkezdődhet. A norvég alapból jön pénz a nádasdladányi és a sümegi püspöki palota rekonstrukciójára. Konkrét döntés még nincs, de nagy az esély arra, hogy Pécelen, Pápán, Szegváron szintén eredeti szépségében pompázzon egy-egy illusztris épület. Varga Kálmán szerint a náluk lévő, különösen jelentős műemlékekre nem jutott ennyi pénz a megalapításunk (1993) óta, mint amennyi az eredményes uniós pályázatokból most várható.

A mai ünnepélyes aláírás után újabb 1,6 milliárd forintot lehet Eszterházára költeni