A kultúráról szóló vitasorozat könyvtárainkat kiveséző öszszejövetelén vélekedett így Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Őt és Náray-Szabó Gábort, az MTA Könyvtár főigazgatóját hívta meg Tamás Pál intézetigazgató, aki nem csak kutatói érdeklődése alapján firtatta a könyvtári anyag digitális hozzáférésének a lehetőségét. Elhangzott ugyanis, a mai diákok többsége már szinte kezébe sem vesz folyóiratokat, könyveket, mindent a világhálóról olvas. Holott a nemzeti könyvtárban lévő írott örökségnek csak néhány százaléka érhető el digitálisan. Ám ezzel nem számítunk kivételnek Európában. - Az Európai Tanácshoz tartozó országokban összességében a 8 százalékot sem éri el a könyvtári digitalizáció, és 2013-ig is csak 13 százalékosra tervezik - számolt be az OSZK vezetője. A legnagyobb baj az, hogy Magyarországon nincs átfogó program erről. Holott egy kis ország kultúráját viszonylag könnyű ebben a formában, széles körben közreadni. A szlovák nemzeti könyvtár óriási kapacitással dolgozik is ezen.

Monok főigazgató szerint gondot okoz, hogy a rendszerváltás óta nem egy-egy szakminisztérium, hanem külön tárca foglalkozik fejlesztéssel, rendszerint a kisebbik koalíciós partner vezetésével. Ez új intézmények alapításához vezet, amelyek fönntartásáról már nem tudnak gondoskodni. Példaként hozta föl a szakember a teleházprogramot, amely hol a könyvtárral szimbiózisban, hol attól teljesen függetlenül valósult meg, szétaprózva a pénzt.

Egyébként a rendszerváltás "vihara" eléggé megkímélte a könyvtárakat - vélekedett a két meghívott szakember. Náray-Szabó azt sem kárhoztatja, hogy a könyvtárakról kevesebb szó esik. Elég, ha a mindenkori kormányprogram számon tartja őket. Az Akadémia könyvtárának vezetője annak is nagyon örül, hogy a privatizáció elkerülte a hazai bibliotékákat. Ámbár a magántőke szívesen közreműködne a digitalizálásban, cserébe bizonyos jogok átvételéért. Ezt azonban a szakma ellenzi, mondván, az információk teljes nyilvánosságát csak közintézmények garantálhatják.

Szóba került, egyre szélesebbre nyílik az olló a könyvállomány-gyarapításban a központi és a kisebb vidéki könyvtárak között. A legfrissebb ismereteket, műalkotásokat kínáló kötetek egyre ritkábban jutnak el a központoktól távolabbra. - A tervek szerint az állami költségvetés 110 milliót fordítana könyvgyarapításra az idén (hol van már az egymilliárddal indítani tervezett Márai-program!) - jegyezte meg Monok -, a válság miatt azonban ez sem tekinthető mostanra érvényesnek.