Országosan egyedülálló vállalkozást teljesített Bényei József debreceni irodalmár, nyugdíjas újságíró: évtizedes gyűjtőmunka során megírta és kötetbe szerkesztette a Debreceni Irodalmi Lexikont. A szerző a XV. századtól kezdve egészen napjainkig gyűjtötte össze mindazokat, akiknek az irodalmi életművében nyomot hagyott a cívisváros, vagy éppen fordítva, maguk az alkotók hagytak nyomot a város kulturális életében. Írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek, műfordítók, csaknem ezren, egészen pontosan 957-en, Csokonai Vitéz Mihálytól kezdve Petőfi Sándoron és Ady Endrén át olyan kortárs debreceni költőkig, mint Aczél Géza vagy Borbély Szilárd.

Bényei József a Szabó Magda Könyvesboltban tartott kötetbemutatón azt mondta: egy irodalmi lexikon esetében természetesen mégiscsak azok a legfontosabb kérdések, hogy kik kerülnek bele, kik maradnak ki belőle, s vajon milyen alapon. Nos, a válogatás során nem lehetett könnyű dolga, hiszen elég nehéz megmondani, hogy ki számít debreceninek és ki nem. Ha élne, Petőfi és Ady vélhetően élénken tiltakozna ellene, hogy őket debreceninek tekintsék: mindketten sűrűn beszámoltak írásaikban arról, mennyire nem érezték jól magukat a cívisvárosban. Ennek ellenére életük és életművük egyes darabjai elválaszthatatlanok Debrecentől, így hát ott a helyük a lexikonban. A klasszikusoknál sokkal problémásabb a kortárs alkotók szerepeltetésének a kérdése. Az olvasó megérti, hogy a könyvben benne van Földényi F. László író, aki - habár csak tizennyolc éves koráig élt Debrecenben - mégiscsak itt született. Nem szerepel azonban a könyvben Ficsku Pál, a negyvenes írógeneráció egyik ismert alakja, pedig egyetemistaként öt éven át élt Debrecenben, s írásaiban gyakran föltűnnek a város motívumai. De nincs benne a lexikonban Kőrösi Zoltán sem, a litera.hu irodalmi portál főszerkesztője, aki magyar szakra járt Debrecenben, ráadásul tavaly Alföld-díjat kapott a cívisvárosban szerkesztett folyóirat vezetésétől. Tehát: kötődik a városhoz a neve. Hasonlóan problémás a Debreceni Egyetemen dolgozó irodalomtörténészek szerepeltetése: a kötetben több jelenlegi egyetemi oktató nevét megtalálni, ám ezen az alapon minden egyes irodalomtörténészt be lehetett volna válogatni, aki az elmúlt évtizedekben hoszszabb-rövidebb ideig oktatott az egyetemen.

De ezektől az aprócska kifogásoktól eltekintve a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. által gondozott Debreceni Irodalmi Lexikon alapos munka, s ha ez ember végiglapozza, csak bámul. Egyrészt azon csodálkozik, hogy a cívisváros valóban - és lexikálisan tehát - "ezer szállal" kötődik a magyar irodalomhoz. Amit persze Debrecenben járva eleve lehet tudni, de azért mégis más egy csokorba gyűjtve látni. Másrészt azon képed el az olvasó, hogy Bényei Józsefnek milyen óriási és sziszifuszi kutatómunkát kellett ahhoz végeznie, hogy címszavakban bele lehessen gyömöszölni egy könyvbe hatszáz év irodalmat. Csak remélni lehet, hogy más magyar városban is követik a példáját. A hírek szerint a Pécsi Lexikon esetében tavaly már elkezdődött az irodalmi szószedet öszszegyűjtése, de remélhetőleg másutt is kedvet kapnak az ötlet megvalósítására. Igaz, ehhez a műfajhoz a XXI. században már jó lenne a világhálót használni: hiszen ha a Debreceni Irodalmi Lexikonnak saját honlapja lenne, akkor a folyamatos bővítés megoldható lenne néhány kattintással.