Még várni kell az új idők szerkesztőjére
- Az Európai Bizottság az ön javaslatára hirdette meg a Media Mundus programot, amely 15 millió eurós költségvetésével az európai filmgyártást és -forgalmazást hivatott előmozdítani. Miért kell az uniónak elköteleznie magát egy támogatás mellett?
- Hiába részesül sok-sok európai alkotás jelentős nemzetközi elismerésben vagy kap Oscar-díjat, hiába képviselnek a filmek magas minőséget, nem jutnak el a nézőkhöz, különösen az unión kívül. A Media Mundus összehozza a művészeket, közös gyártásra ösztönöz, egyben a mozihálózatot is bővíti. Az európai hálózathoz már 43 ország csatlakozott. Abban bízunk, hogy más kontinensekre is kiterjeszthetjük az együttműködést.
- A filmgyártás üzlet is. A Media Mundus válasz az amerikai kihívásra?
- Az európai filmek nézettsége stabil, nem kell félnünk a hollywoodi inváziótól. Évente csaknem ezer film készül a kontinensen, egy részük komoly művészi értéket képvisel, és sikeresen körbejárja Európát. Minden tíz filmből, amely átlépi az unión belüli határokat, kilenc a Media program támogatását élvezi.
- Nyilatkozataiban audiovizuális forradalomról beszél, amelyben egyesül a média, a kommunikáció, a szórakoztató- elektronika és az információs technológia. Ugyanaz a tartalom számos módon megjeleníthető: a filmvásznon, a tévében, a mobiltelefon képernyőjén vagy a hordozható számítógépen.
- Amikor felismertük, hogy belépünk a "multiplatform"- korszakba, változtattunk a szabályozáson. Nem lehet megjósolni, hogy a technológiai fejlődés pontosan milyen változásokat érlel, ezért a szabályozásnak semlegesnek kell lennie a különféle megjelenési, közvetítési formákat illetően. Az érvényes irányelv szerint mindegy, hogy a tartalom miként jut el a polgárhoz. Ami inkább szabályozást érdemel - például a kiskorúak védelmében -, az a tartalom maga.
- Elébe tud-e menni a változásoknak a bizottság?
- Gyakran látogatok egyetemekre, ahol a diákok panaszkodnak, nem férnek hozzá azokhoz a filmekhez, amelyekről beszélek. Na ezért is sürgető, hogy létrehozzuk az internetes videohálózatot, így nézhetővé válnak az archívumokban őrzött alkotások is. Készen kell állnunk a mobiltévézés elterjedésére. A technológiát közvetítő eszköznek tekintem az európai kultúra terjesztésére, a soknyelvű kínálat kialakítására.
- Mi a feladata a bizottságnak a megfelelő piaci környezet létrehozásában?
- A növekedés és a foglalkoztatás forrása az ipar, nem a bizottság. A mi dolgunk a politikák összehangolása, hogy megszabaduljunk a belső korlátoktól, hogy minél egységesebb belső piacot alakítsunk ki, hogy ezáltal hozzájáruljunk a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez. A globális világban a nagy európai országok is kicsik. Csak az ötszázmillió polgárt számláló belső piac kínál esélyt a túlélésre. A bizottság segíteni tud a kutatás összehangolásával is. Ösztönözzük az alkalmazkodást, igyekszünk védeni az állampolgárokat, a fogyasztót, mint tettük például a határon átnyúló mobiltelefon-beszélgetések díjának csökkentésével. Alapelvünk: a magán- és a közmédiának együtt kell léteznie, egymás mellett kell megélnie. Szükség van újságokra, kereskedelmi és állami televízióra. Ha túl sok hirdetést engednek be a köztévékbe, azzal megnehezítik a magántévék dolgát. Az újságoknak az interneten is helyük van, onnan kell pótolniuk a kiesett hirdetési bevételeket, ám például ellenezzük, hogy az állami pénzből is finanszírozott tévék háttérbe szorítsák a lapokat.
- A nyomtatott sajtónak hatalmas kihívás a technológiai változások követése, a multiplatform megjelenése. Mint volt újságírótól is kérdezem: hogyan látja a sajtó jövőjét?
- Az interneten hihetetlen mennyiségű, nagyrészt ellenőrizetlen információ kering. A sajtó figyelmébe ajánlom az unió digitális könyvtárát, az Europeanát, amelynél, ha valaki beüti, mondjuk, Chopin nevét, nem több millió linket talál, hanem szerkesztett választási lehetőségeket, amelyeket szakértők állítottak össze, köztiszteletben álló kulturális intézmények. Biztos vagyok benne, hogy némi idő elteltével az emberek ezeket a megbízható információkat fogják keresni. A jó újságnak is az a lényege, hogy értő szakemberek választják ki a fontos híreket s fűznek hozzájuk magyarázatot.
- Bő egy évvel ezelőtti beszédében azt mondta, az az európai szerkesztő, aki a multiplatform megteremtésére képes, még nem született meg.
- Igen, még nincs ember, aki az összes kommunikációs eszközt megfelelő üzleti modellben alkalmazni tudná. De még nem is születhetett meg, mert a kísérleteknél tartunk. A technológiai forradalom még csak most kezdődött el.
- A lapok bajban vannak, még az óriások is, mint a New York Times. Képes a bizottság segíteni rajtuk?
- Munkabizottságot alakítottunk, igyekszünk összehozni a kiadókat és a szerkesztőket, hogy együtt találják ki a jövő üzleti modelljét, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból, hogy ne kövessék el újra és újra ugyanazokat a hibákat. A magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy Európa megőrizze kulturális sokszínűségét és médiapluralizmusát. De a bizottság nem lesz kiadó, szerkesztő, nem fektet pénzt a sajtóba.
