Illemhelyből emlékhely
A Keszthelytől 7 kilométerre, kirándulóútvonalak kereszteződésében található Fenékpuszta helyén a IV. században egy jelentős, 44 toronnyal védett római erődváros (a Valcum Castrum) épült fel, amely később a keleti gótok királyának székhelyévé vált. Az erődváros a VI. században elnéptelenedett, majd később újra életre kelt, végül a X. század elején a honfoglaló magyarok elpusztították. Ezekből az időkből ma egy ókeresztény bazilika, egy gabonaraktár és az erődkapu romjai láthatók, ha éppen kilátszanak a gaztengerből. A másfél éve vagyonkezelővé vált Helikon Kastély Múzeum Kht. forrás hiányában egyelőre csak a terület időnkénti kaszálását tudja megszervezni.
Fenékpuszta az 1700-as években épült barokk kastélyával (amelyet azóta klasszicista stílusban átépítettek) és majorságával 1850 után vált újra jelentőssé, amikor az itt kialakított lovasbázis és ménes nagyban hozzájárult a magyar lótenyésztés világhírűvé válásához. Az innen kikerülő lovak jó eredménnyel futottak Európa csaknem valamennyi versenypályáján. A majorság leáldozásához az vezetett, hogy a második világháború után az Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitette az egész fenékpusztai ménest. A hajdani alkalmazottak és leszármazottaik a cselédlakásokban maradtak, az egykori lóállások helyén pedig szükséglakások alakultak ki, így manapság mintegy 40 család lakja a majorságot és a kastélyt.
Czoma László, a Helikon Kastély Múzeum Kht. igazgatója arról számolt be, hogy az 50 hektárnyi római kori és magyar emlékhely felfuttatására elkészültek a nagyszabású tervek egy pályázaton nyert támogatás segítségével. A számítások szerint összesen 3,5 milliárd forintba kerülő beruházást több ütemben szeretnék megvalósítani. A tervek egyebek közt a lovasbázis ménessel és lóversenypályával történő feltámasztásáról, valamint a romok rekonstrukciójáról és további feltárásáról szólnak. Épülne két bemutatóhely is a birtokon az eddig feltárt 60 kilogrammnyi antik aranytárgy, valamint a hajdani helyi lótenyésztés bemutatására.
- Ahhoz, hogy ezekre a célokra pályázati forrásokat lehessen nyerni, meg kell oldani a cseléd- és szükséglakásokban élő, mintegy 200 ember kiköltöztetését az emlékhelyről. Erre most lehetőség nyílik - mondta az igazgató. - Az ígéretek szerint a BFT közreműködésével idén 250 millió forintos keret fordítható erre a célra, amelyet a bentlakók Zala megyébe költöztetése mellett kulturált illemhelyek kialakítására kívánnak fordítani - tette hozzá.
