"Amikor 2006-ban elvállaltuk ezt a megbízást, azt reméltük, és ezt a reményünket informálisan Ön is megerősítette, hogy kezdeményezni fogja a kormánynál annak az abszurd állapotnak a megszüntetését, amelybe a magyar alkotók közös vagyona 1992-ben, egy rosszul előkészített döntéssel került" - írja Hiller István miniszterhez küldött lemondó levelében a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) kuratóriumának két tagja, Bródy János zeneszerző-szövegíró és Fábri Péter író. - Ideiglenesen vállaltunk kurátorságot, addig, amíg a MAK és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) helyett létrejön az alkotóművészeti köztestület - indokol Bródy. - Mostanra azonban ez az átalakulás beláthatatlanná vált. Az új kurátorok kinevezéséig biztosítjuk a MAK működőképességét - teszi hozzá. Másként megbénulna a közalapítvány, mert további két kurátor is lemondott. Egyikük, Petrák Béla OKM-kabinetfőnök megsokasodott hivatali teendőivel magyarázza lépését.

A szigligeti alkotóház (képünkön a kezdet kezdetén, 1954-ben) a vagyon egyik fontos eleme

Másfél évtizedes konfliktusra utalnak e vészjelek. A képző- és iparművészek, fotóművészek, zeneszerzők és írók szakmai és szociális érdekeit (no meg a hivatalos kultúrpolitikát) képviselő egykori pártállami Művészeti Alap helyett 1992-ben létrehozták a MAK-ot, amely megkapta az alap vagyonát: művészeti vállalatokat, alkotóházakat, műteremlakások bérlőkijelölését. Azóta folyósítja a művészeti nyugdíjakat, és támogatja az ugyancsak akkor alakult MAOE több mint hétezer tagját, akik a Művészeti Alapból jöttek át az egyesületbe. De csak kezdetben volt úgy, hogy a MAK elsősorban a MAOE-tagok támogatója. A kormány 1997-ben nyitottá tette a támogatást, majd 2005-ben ismét a MAOE vált fő kedvezményezetté. Meghívásos pályázatokon kapott támogatást a MAK-tól - tavaly 116 millió forintot. A Magyar Írószövetség panaszára az ügyészség mégsem találta törvényesnek ezt a megoldást. Idén az egyesület osztozik több tucat civil szervezettel a kulturális tárca néhány tízmillió forintján.

- Méltánytalan egy sorba állítani a MAOE-t más, mégoly fontos egyesületekkel, hiszen itt a tagság szakirányú végzettséghez, hivatásszerű művészi tevékenységhez és elismertséghez kötött - mondja Chochol Károly fotóművész, az egyesület alelnöke. Bauer István festőművész, egyesületi elnök hozzáfűzi: bár most ígéretet kaptak a tárcától 15 millió forint gyorssegélyre, május-júniusban valószínűleg ellehetetlenül működésük.

Az OKM-ben viszont kész a törvénytervezet, amely megoldást hozhat: megalapítja a Magyar Alkotóművészeti Köztestületet (az új MAK-ot), egy majdani összművészeti akadémia elődjeként. A tagsághoz rendelődik a megmaradt vagyon, megszilárdul a művészeti önkormányzat, a közéleti szerep, a működés olcsóbb, és mindez az államnak sem kerül egyelőre többe. A tervezetet 2008 áprilisában kellett volna előterjeszteni. Nem történt meg. Az OKM kabinetfőnöke érdeklődésünkre elmondja, a tárca tavaly vizsgálatot tartott a MAK-nál, és ha az abban föltárt adminisztratív hiányosságokat orvosolják, illetve az ügyészségi fölszólításnak eleget tesznek, napirendre kerül a köztestületté alakítás. Most újból módosítják a MAK-alapszabályt, a MAOE megint kikerül az okiratból. Sári Csaba kuratóriumi elnök állítja, a kívánalmak szerint rendbe tették a MAK nyilvántartását.

Művészi körökben úgy vélik, a korábbi sikeres kulturális törvényhozási akciók (filmtörvény, előadó-művészeti törvény) után a ciklus végén a kabinet kudarctól tart, ezért késlekedik a parlamenti előterjesztéssel. Mert minden jel szerint ellenzéki oldalon is akarnak művészeti köztestületet - esetleg más elképzelésekkel. Csakhogy az idő nekik kedvez.