Katari csodamúzeum sztárépítésztől

Katar ma már hivatalosan is a világ leggazdagabb országa az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében. A közeli Dubai feladta ugyan a leckét, de a Katari Emirátus sem akar lemaradni a Perzsa-öböl olajállamainak építkezési versenyében.

A Perzsa- (Arab-) öböl partján nem múlik el nap alapkőletétel nélkül. Katar, ez a fél dunántúlnyi ország láthatóan nem akar lemaradni Dubai és Bahrein mögött, s a főváros, Doha repülőterétől mindössze húsz kilométeres távolságban álomvilágba illő mesterséges szigetet épít. A tenger habjaiból kiemelkedő luxussziget a The Pearl Qatar nevet kapta, alighanem a gyöngyhalász elődök emléke előtt tisztelegve. A mesterséges szárazföld négyszáz hektárján 30 ezer milliomosnak terveznek összesen 16 millió négyzetméteres területen luxusotthonokat, s a felhőkarcolók mellett nyolcezer villát is építenek.

A katari öböl vizén lebeg az iszlám múzeum
A katari öböl vizén lebeg az iszlám múzeum

A Gyöngy persze távolról sem az egyetlen nagyszabású építési terve a katari emirátusnak. Az utazó a fővárosban, Dohában lépten-nyomon óriásdarukba, tátongó lyukakba, leendő mélygarázsokba botlik. A North Beachen például a jobbára külföldről érkező turisták fogadására tíz hotelt, két golfpályát, s mintegy háromezer villát építenek, további hatmillió négyzetméteren pedig irodákat létesítenek. A West Bay 36 felhőkarcolójának többsége már elkészült. Csakúgy, mint a dohai öböl túlsó partján létesült csodaépület, az Iszlám Művészeti Múzeum.

No, ez utóbbinak érdemes egy hosszabb passzust szentelni, mert kívül-belül egyaránt pazar látványosság, az idevetődő utazó nem mulaszthatja el semmiképpen. Kezdjük azzal, hogy már a múzeum tervezője sem akárki: a kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei egyebek mellett a párizsi Louvre udvarán 1989-ben felavatott üvegpiramissal írta be magát a szakma aranykönyvébe. A sztárépítész most egy olyan csodamúzeumot álmodott meg, amely egy mesterséges szigeten épült, s távolabbról szemlélve szinte lebeg a Perzsa-öböl vizén.

A múlt év decemberében megnyitott létesítmény ötlete egyébként magától az uralkodótól, al-Thani sejktől származik, akinek dédelgetett álma, hogy országát a Közel-Kelet kulturális központjává tegye. Ebben a tervben legfőbb segítője saját lánya, aki egyben a katari múzeumokat felügyelő hatóság vezetője. Mayasa bint Hamad al-Thani a múzeumavatón azt hangsúlyozta, hogy a mintegy 800 darabból álló kollekció az uralkodó család által az elmúlt századokban összegyűjtött képekből, kerámiákból, ékszerekből, szőnyegekből és más műtárgyakból áll, s jól reprezentálja az egész hajdanvolt iszlám világot az Ibériai-félszigettől egészen Indiáig. Időben pedig a vallásalapító Mohamed korától, vagyis a VII. századtól a mai napig kalauzolja a látogatót.

A látogatót, java részben a külföldi turistát. Ami önmagában is kiemelésre méltó, hiszen a katari idegenforgalom alig két évtizedes. A forró sivatagi égövi ország 1989-ben nyitotta meg kapuit a turisták előtt, az elmúlt fél évtizedben pedig már nemcsak a Perzsa-öböl turisztikai célországának pozícióját célozta meg, hanem egyenesen Dubai babérjaira vágyik.

Hogy mi mindenért érdemes vállalni a jó ötórás repülőutat? A homokdűnékkel tűzdelt sivatagok, a pálmafákkal szegélyezett tengerpart, az ősi sziklarajzok és erődítmények, az ultramodern építészet és az ősi iszlám kultúra együttélése, a beduin szellemiség, a vízi sportok és a sivatagi szafarik kínálják magukat. S persze a jó kedélyű, barátságos helybeliek, akik nemritkán - s főleg vidéken - lakásukba, beduin sátrukba is meginvitálják az idegent. Tartani nem kell sem tőlük - Katar kifejezetten biztonságos ország -, sem a betegségektől. A fél dunántúlnyi ország egyébként gépkocsival könnyen bejárható, hiszen a dúsgazdag olajország közúthálózata jól kiépített, az autópálya-útvonalak szervezettek.

Érdemes gépkocsit bérelni, mert a tömegközlekedés nincs kiépítve. Kifejezetten ajánljuk, próbálják ki a helyi ételeket, italokat: a labneh (kecsketejből készült sajtféleség), a matchbous (fűszeres bárányhús rizzsel), a qahwe (fűszeres török kávé, innen a magyar elnevezés is) a helyi ínyencségek közé tartozik. Ne felejtsük, Katar forró égövi ország, júniustól szeptemberig az 50 Celsius-fokot is megközelítheti a nappali hőmérséklet, európai ember ezt a megterhelést nem viseli. Októbertől májusig azonban kellemes, nappal 25-30 fok körüli hőmérséklet van, ebben az időszakban ajánlatos utazni. De még ilyenkor is ajánlott a szellős pamutruházat és kalap.

Katart bécsi, frankfurti, müncheni, zürichi, római, milánói vagy athéni átszállással tudjuk elérni. Vízum szükséges, amelyet igény esetén a szálloda is beszerez és a határátkelő helyre telepít, de kiváltható Katar budapesti nagykövetségén is. A turistavízum 14 napig érvényes, díja 75 katari rial.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.