Jogtiszta hangok
A testület "létezésének" eddigi egyetlen lenyomata egy Hamisítás elleni nemzeti stratégia című hatvanoldalas dokumentum. A kiadvány szerint a hamisítás, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos egyéb visszaélések elterjedt gyakorlata gazdasági kárt okoz az országnak, ezért fel kell lépni ellene, egyebek mellett a jogérvényesítés lehetőségeinek bővítésével, illetve szemléletformálással.
Formálni ugyanakkor a HENT szemléletén is indokolt lenne: a szervezetnek a múlt heti Fonogram-gála apropóján kiadott közleménye szerint "ma 10 letöltésből 9 nem jogtiszta", ami formailag talán igaz, mégsem jelent tömeges jogsértést. Idehaza ugyanis, ugyanúgy mint másutt Európában, a magáncélú, nem profitérdekű internetes letöltés akkor is legális, ha nem kapcsolódik hozzá díjfizetés. A testület a gálán egy díjjal is hallatott magáról: megjutalmazta azt a kiadványt, amely tavaly a legtöbb legális letöltést produkálta. A HENT különdíját Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán albuma, a Musical Duett érdemelte ki. Nem véletlenül: az albumot az összes fizetős letöltő oldalra felpakolták, és a marketing is nagyrészt az internetre épült.
Nemzetközi viszonylatban a digitális zeneletöltés az elmúlt évben látványos előretörést produkált, 25 százalékkal nőtt az interneten eladott zenék száma. Jelenleg a kiadók bevételeinek nagyjából az egyötöde származik az online zenekereskedelemből. Az internetes eladás ugyanakkor nem a jogdíjmentes (ingyenes) letöltés, hanem sokkal inkább a legális csatornák, mindenekelőtt a CD alternatívája lett. Sokatmondó adat, hogy Nagy-Britanniában tavaly 110 millió zeneszámot töltöttek le pénzért, miközben az ingyenes fájlcserélők 40 milliárd zeneszámot forgalmaztak. Az okok között a hivatalos fórumok az ingyenes tartalmakhoz való vonzódást említik az első helyen, ám a mélyebb elemzésekben mindig felbukkan az az érv is, hogy az online zeneboltok túlságosan drágán és bonyolultan működnek. Az ingyenzenének láthatóan csak az olcsó (átalánydíjas, vagy például a mobil előfizetési díjakba vagy a készülékek árába beépített) legális zenevásárlás lehet az alternatívája, amivel a francia internetszolgáltatók, vagy egyes gyártók (Nokia) próbálkoznak.
Magyarország a közepesen fertőzött piacok közé tartozik: itthon még a 10 százalékot sem éri el az online zene forgalma (a CD-eladásokhoz képest), a fájlcserélő és tartalommegosztó portálok magyar vendégeinek "fogyasztásáról" pedig még közelítő adatok sem állnak rendelkezésre.
