Tavaly több mint hárommillióval kevesebben mentek itthon moziba, mint 2004-ben, és a bevételkiesés megközelítette az egymilliárd forintot. Ez annak a jele, hogy gyengélkedik az egész mozis piac. A kereskedelmi filmszínházakéhoz képest azonban nagyobb arányú az artmozik vesztesége. Több okból.

Az art besorolású filmek bemutatása után állami támogatás jár. A magyar gyártású produkciók eleve ebbe a kategóriába kerülnek, és jócskán befolyásolják az artmozik látogatottságát. Mostanában kedvezőtlenül. A magyar filmek közönsége 2004 és 2006 között még imponálóan gyarapodott, noha évről évre fokozatosan csökkent a teljes országos nézőszám.

Mondhatni, 2006-ban a magyar film húzta ki a gödörből a hazai mozikat, jóval kétmillió fölötti látogatóval. Abban az évben hat új hazai film haladta meg a százezres nézőszámot, közülük kiugróan sikeres volt egy '56-os melodráma, a Szabadság, szerelem (451 ezer néző) és egy fiataloknak szóló poénos groteszk, az Üvegtigris 2. (304 ezer néző). Az élbolyban szerepelt klasszikus irodalmi földolgozás (Rokonok) és nosztalgiázó remake (Egy bolond százat csinál) is. Ezt a kevercset a magyar filmgyártás azóta sem tudta produkálni.

Tavaly a plázamozikban sztár Valami Amerika 2. és a Kaméleon tartotta a lelket a művészmozik működtetőiben is, amennyire tartotta. A magyar film összességében 300 ezer nézőt veszített. A jegybevételt csak áremeléssel lehetett tartani. Ez azonban nem lehet tartós megoldás, különösen vidéken.

Súlyos probléma, hogy a gyorsabb és nagyobb bevétel reményében a forgalmazók már a plázákban is indítják a nagyobb érdeklődésre számot tartó hazai és külföldi artfilmeket. Így hoppon maradnak az artmozik, mert közönségük a multiplexekben is hajlandó filmet nézni, de fordítva ez már nem működik. Ráadásul a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmirodája mellett működő, artminősítést adó szakbizottság is szűkkeblűen címkéz - panaszolják a mozisok. Az artmoziknak több értékes, ám közönségvonzó produkcióra (és azok bemutatása után támogatásra) volna szükségük ahhoz, hogy életben maradjanak.

Néhány napja szakmai egyeztetés volt erről, amely után Taba Miklós, a KÖH Filmiroda igazgatója megjegyezte lapunknak: bár meg kell védeni a szakbizottságot, melynek tagjai szerinte kitűnően látják el feladatukat, méltánylandók a mozisok szempontjai is. Elképzelhető, hogy a filmtörvény keretei között a testület rugalmasabb gyakorlatot vezet be, és fölmerült, a művészi érték alapján differenciálni lehetne az artfilmek után járó, jelenleg egységes támogatás összegét. Erről előterjesztés készül.

A budapesti artmozisok azt is kérik, hogy a Fővárosi Önkormányzat végre dotálja az eddig Európában is példaadó művészfilmes kínálatot, mint ahogy ezt a vidéki nagyvárosok önkormányzatai eddig is tették. Az idén 100-150 millióra volna szükségük, hogy egyetlen budapesti artmozi se zárjon be. Egyébként 3-4 vetítőhely is lehúzhatja a rolót. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes kérdésünkre elmondta, egyrészt beavatómozi-programot indítanak az értő közönség nevelése érdekében, egyelőre egyetlen fővárosi artmoziban, amelyet később kiterjesztenének. E mellett legalább gesztusértékű mozitámogatást építenek be a főváros idei költségvetésébe.

Ez jó hír, de nemcsak tűzoltásra volna szükség. És nemcsak Budapesten. A magyar filmgyártás, -forgalmazás és -támogatás együttes fölülvizsgálatára, egyebek között a mozikat is fönntartani képes magyar filmekre. Mert néhány éve egymilliárd forintos minisztériumi fejlesztési pénzből országszerte 45 jól fölszerelt artmozi jött létre (közülük 13 már működött a fővárosban). Nehogy ez is kidobott pénzzé váljon.

A hazai artmozik művészfilmjeinek eredménye

2007 I. fél év-2008 I. fél év

Forrás: Mozisok Országos Egyesülete

A hazai mozikban játszott filmek eredménye 2004-2008

Forrás: KÖH Filmiroda

Pár éve még egymilliárdot költött az állam az art mozikra