Rég várt digitális ajándék

Karácsonyi ajándékként a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) 77 filmet, híradórészletet, mesét, műsorrészletet tett ingyen nézhetővé a /77filmajandek.nava.hu/ oldalon keresztül.

Január végéig, az akció zárultáig 250 ezer ember 500 ezer műsorszám erejéig élt azzal a lehetőséggel, hogy a válogatásból szemezgetve otthon nézhet olyan tartalmakat, amelyek másutt, máshogyan egyáltalán nem, vagy csak nehezen megszerezhetők. A NAVA ezzel az akciójával kezdett el igazán közgyűjteményként viselkedni.

-
-

A 2006-ban alapított intézmény elsődleges célja a magyar audiovizuális termelés, a magyar gyártású, magyarországi relevanciájú mozgóképes tartalom gyűjtése, a magyarországi televíziós és filmes kultúrkincs digitális archiválása. Az elmúlt évek azzal teltek, hogy kiépüljenek az anyagok megszerzésének, digitalizálásának, adatvesztést kizáró tárolásának, feldolgozásának a folyamatai. De mit ér az a gyűjtemény, amely gyakorlatilag hozzáférhetetlen a felhasználók számára? A NAVA ingyen, otthonról is nézhetővé tett karácsonyi tematikus válogatásában a magyar filmművészet legnagyobb filmjeitől régi "csak ülök és mesélek" riportokon át a hiánycikké lett fagyálló folyadékról szóló, 1988-as abszurd híradós tudósításig mindenféle tartalom megjelent. A nézettségi toplistát a karácsonyi élelmiszer-kínálatról, az aranyvasárnapi forgalomról, a Skála Áruház karácsonyi játékkarneváljáról szóló, 1988-as anyagok vezetik, nyomukban régi filmek: a Veri az ördög a feleségét, az Állami áruház, az Ismeri a szandi-mandit? Csupa olyan anyag, amelyre magától aligha keresne rá az ember, az internetgeneráció jelentős része pedig azt sem tudja, hogy egyáltalán léteznek.

Éppen ez az ok, amely miatt nem jelent igazi megoldást a jelenlegi törvényi szabályozás, amely a könyvtárakban és oktatási intézményekben megtalálható "NAVA-pontokra" korlátozza a tartalom elérhetőségét. Abszurd feltételezés, hogy az állampolgárok tízezerszám fognak könyvtári számítógépek képernyője elé zarándokolni, hogy olyan tartalmakra kereshessenek, amelyekről adott esetben azt sem tudják, hogy léteznek. A mindenhonnan nézhető válogatás nézőszámai viszont azt teszik egyértelművé, hogy ha van lehetőségünk, alkalmunk ezekkel a tartalmakkal találkozni, akkor szívesen meg is nézzük őket. Az "odamegyek, és kikeresem az archívumból" logikát követő gyűjtemények szükségesek, de csak az otthonról elérhető, tematikus válogatások köré szervezett, felhasználóbarát archívum lesz a digitális környezetben élő, sikeres szolgáltatás.

A NAVA legfontosabb feladata tehát ez utóbbi modell bevezetése a magyar tartalompiacra, akár úgy, hogy maga megteremti az otthoni elérés jogi, anyagi és szerkesztői feltételeit, akár pedig úgy, hogy lehetőséget ad a rajongóknak, megszállottaknak, kutatóknak, diákoknak, illetve a tartalmak újracsomagolásában üzleti lehetőséget látó vállalkozásoknak arra, hogy az archívumban eltemetett kincset a felszínre hozzák és elérhetővé tegyék. Ez az elvárás messze nem csak a NAVA-val szemben fogalmazandó meg. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió archívumai, a magyar filmvagyon, a múzeumok és a többi közgyűjtemény is ugyanezeknek az elvárásoknak kell hogy megfeleljen. Nemcsak azért, mert adóforintokból működnek, s nemcsak azért, mert adóforintokból elkészített, megvásárolt kulturális javak felett rendelkeznek, de azért is, mert a felhasználóknak, állampolgároknak elementáris igényük van saját (audiovizuális) örökségük digitális megőrzéséhez és eléréséhez.

Az audiovizuális örökségnek ma csak külföldi videomegosztókon, rissz-rossz VHS-szalagokról házilag digitalizált formában van lehetősége a megjelenésre. Régi Voga-Turnovszky-videók, rendszerváltás környéki dokumentumfilmek,
CD-n soha ki nem adott táncdalfesztivál-kislemezek B oldalai: saját közelmúltunk ma még alig több, mint médiaarcheológiai törmelék, kiszolgáltatva külföldi médiavállalatok és zavaros hazai tulajdonviszonyok kénye-kedvének.

Mindeközben a digitális jelenléttel hozzáférhetővé tett digitális archívummal nem, vagy csak alig bíró közintézmények egyre csak arra találnak jobbnál jobb okokat, hogy miért nem csinálják azt, ami nemcsak törvényi és morális kötelességük, de amit saját közönségük is láthatólag elvárna tőlük.

A szerző a BME szociológia és kommunikáció tanszék MOKK-oktatója, a Neumann Kht.-ban tanácsadói feladatokat lát el.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.