A pesti görögök Duna-parti temploma nevezetes épület volt, már csak azért is, mert az a 179 görög és macedón-vlach család, amely a XVIII. század végén pénzt adott rá, a város leggazdagabbjai közé tartozott, jelentős vagyont szerezvén a dunai kereskedelemből. Ez a jeles kolónia akkor több mint hatszáz főt számlált. Az ő használatukra épült hát a templom 1791 és 1801 között, Jung József tervei szerint, még lapos gúla alakú toronysisakkal. Így látható régi metszeteken is, például Vasquez híres, 1837-es Pest-Buda-térképének keretrajzai közt.

A toronysisak egyelőre nem kerül vissza a helyére

Aztán 1872 és '74 között Ybl Miklós áttervezte a homlokzatot, s ekkor nyúlánk, csúcsos sisakok kerültek a tornyokra. Ez az Ybl-féle sisak látható ma is az egyik tornyon, a másik azonban Budapest ostromában megsemmisült. Ekkorra egyébként már alig maradt az egykori pesti görög családokból, s 1949-ben átkerült a templom a magyar ortodox egyházhoz a moszkvai pátriárka fennhatósága alatt.

Lelőtt tornyából az 1970-es években egy szintet visszaépítettek, de régi magasságát meg sem közelítette. Most újra építkeznek, s mint Magyar István lelkésztől megtudtuk, megint csak egy újabb szinttel magasodik a csonka torony, mely ezzel már eléri 1801-es magasságát, a 32 métert. Történt ugyanis, hogy a Bécsben székelő Hilarion püspök, aki a magyar ortodoxok püspöke is, sikerrel keresett támogatókat a helyreállításra: a tervezésre az államtól kapott egyszeri összeget, az építkezésre pedig egy orosz cég áldozott 200 ezer eurót.

Arra azonban nem volt elegendő a pénz, hogy az Ybl-féle, 14 méter magas sisak újragyártatására is fussa belőle. Ennek ára ugyanis körülbelül háromszorosa az eddigi költségeknek. Egyelőre csak tervei vannak: eszerint nem fából lesz a szerkezete - mint meglévő párjának -, hanem könnyű- acélból, de kívülről mindenben hasonlítani fog szomszédjára. Megépítéséhez további adományokat várnak.