Külön utakon
Ehhez a merészen fura válogatáshoz most meg is találták az arra nyitott zsűrielnököt az egykori Derek Jarman múzsa, Tilda Swinton személyében. Aki nem volt rest szemtelenül szinte csak az újhullámot elismerni, és szó nélkül elmenni a művészfilmes vonal olyan legendái mellett, mint Stephen Frears vagy Lukas Moodysson. Az Arany Medvét például a perui rendező, Claudia Llosa The Milk of Sorrow című filmje kapta, amely a megerőszakolástól rettegő asszony drámája.
A zsűri nagydíját megosztva az Alle Anderen című német, továbbá a Gigante című uruguayi-argentin-német koprodukciós film kapta - mindkettő a párkapcsolatok egyéni hangvételű meséje. Külön pikantéria, hogy a nemzetközi kritikusok szinte elfeledkeztek ezekről a művekről, azaz nem tartották még esélyesnek sem. Csupán kis átfedések voltak: a szaksajtó első számú befutók közé várta Darbareye Elly című iráni filmet, azonban csak a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét vihette haza annak alkotója, Asghar Farhadi.
A Berlinale útkeresése a jövőben nagyon jól jöhet a kis pénzből dolgozó alkotóknak. Olyan filmek és filmkészítők előtt nyíltak meg az utak, mint például a mintegy tíz éve Budapesten élő angol Peter Strickland, aki saját pénzből vágott neki Katalin Varga című drámájának (már leforgatták a filmet, amikor a román producerek beszálltak). Noha szigorú jogi szempontok szerint nem magyar alkotásról van szó (információink szerint több magyar producer is elzárkózott), ettől most tekintsünk el, és érezzük sajátunknak, hiszen a film több mint kilencven százaléka magyar nyelvű, és a zsűri különdíjában is két magyar szakember, Erdély Gábor és Székely Tamás hangmérnök részesült.
A hazai filmrajongóknak jó hír, hogy a művet a tervek szerint a Budapest Film forgalmazni fogja. Mindemellett reméljük, hogy a Katalin Varga sikere megnyitja a Berlinale kapuit a jövőben a magyar filmesek előtt, mint mondjuk 2003-ban a Kontroll tette ezt Cannes-ban.
Mert nagyon is úgy tűnik, hogy Cannes idén legalább három versenyprogramnyi filmet is meghívhatna. (És ha Berlin tényleg kiszáll a versenyből, ez a jövőben sem lesz másképp.) Számos visszatérő alkotó élesíti a legújabb művét az idén május 13. és 24. között sorra kerülő fesztiválra. Olyan gigantikus nevek, mint Pedro Almodovar, Lars von Trier, Michael Haneke, Quentin Tarantino, Fatih Akin, Ang Lee, Jim Jarmusch, Todd Solondz, Michael Moore, Steven Soderbergh, Terry Gilliam és Ken Loach. Elképesztő lista. Ráadásul a francia alkotók is készülnek, és itt sem akárkik: Jacques Audiard, Bruno Dumont, Jan Kounen és Gaspar Noé is komoly filmes. A helyzetünket ráadásul az is nehezíti, hogy jelenleg a legizgalmasabb kelet-európai terület a filmművészet szempontjából Románia, és szinte bérelt helye lesz a versenyben a két évvel ezelőtti Arany Pálmás Cristian Mungiu új mozijának, amely a 4 hónap, 3 hét, 2 naphoz hasonlóan ismét a kommunizmus korába röpít majd vissza minket.
Berlinből jelenti kiküldött munkatársunk, Csákvári Géza
