- Nem először fordul elő, hogy a Látványtár egy-egy kiállításának címe megegyezik egy, a gyűjteményben szereplő képével - mondja Vörösváry Ákos műgyűjtő, aki Gyökér Kingával 1990-ben alapította az egyedülálló Első Magyar Látványtárat. Hogy miért pont így hívják? - Besorolhatatlan gyűjteményünket és intézményünket definiáltuk saját szóalkotással - magyarázza Vörösváry Ákos. A Látványtár ars poeticája, hogy a kiállítás-rendezést önálló művészeti ágnak tekinti, ennek segítségével kívánja befogadhatóvá, "olvashatóbbá" tenni a nézők számára a műveket.

A Látványtár kiállításai markánsan sajátos szemléletükről ismertek. A Falk Miksa utcai tárlat - a Látványtár alapítói szerint - meglepő és gazdag műtárgyegyüttest sorakoztat föl a sokat sejtető cím mögé. - Nem hatásvadászatról van szó - szögezi le Vörösváry. A néhány XX. századi klasszikus modern, például Gulácsy, Moholy-Nagy, Gross-Bettelheim művei mellett kortársak, többek között Altorjai Sándor, Balassa Katalin, Berhidi Mária, Böröcz András, El Kazovszkij, Gellér Brunó, Hortobágyi Endre, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kováts Albert, Kungl György, Román György, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert, Szemadám György, Tamás Noémi, T. Szabó László képei, szobrai láthatók.

A Pintér Sonja Galéria illő tere a Látványtár idei első kiállításának.

- Régi barátok vagyunk Gyökér Kingával és Vörösváry Ákossal - mondja Pintér Sonja. A 2000-ben alapított galéria a Falk Miksa utcában elsőként adott helyet a kortárs képzőművészetnek. - Szívügyünk a kortárs művészet, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyre bővülő üzlet, hiszen a 9 éve még 150 négyzetméteres területű galéria ma már 500 négyzetméteren ad helyet az alkotásoknak - emlékeztet.

Roskó Gábor: Lecke pszichológusoknak