- Kapcsolódási pontunk, hogy a vonalak kerülnek előtérbe. Nálam például fontos szerepet kap, hogy a képeket bekarcolással, belevonalazással oldom. Catherine munkáin pedig vonalhurkák, spagetti körvonalak jelennek meg. A tematikában is van azonban hasonlóság: előtérbe kerülnek a gyermekek, illetve a gyermeki világ, amelyeket mindketten hasonló motívumokkal, szimbólumokkal jelenítünk meg a képeken - vázolja fel a legfontosabb hasonlóságokat Nagy Gábor György, aki a kilencvenes évek számítógéppel dolgozó grafikusnemzedékének karakteres képviselője.

Catherine Bürki a Fils (Vonalak) című sorozatát állítja ki a Műgyűjtők Éjszakáján. Ábrázolásában a vonalak önálló életre kelnek, és éppen önállóságuk által hozzák létre azt a kifejezési módot, amellyel az egyszerűség és a letisztultság a képeken megjelenik. "Az volt a célom, hogy maga a vonal legyen rajzaim tárgya, de két párhuzamos vonal, amelyek kezdet és vég nélkül írják le útjukat, végül emberi formákba fordulnak" - jellemzi most kiállított sorozatát a művész, aki egyébként szobrászként is elismert alkotó.

Nagy Gábor György szerint mindkettőjüknél az ábrázolásban fontos a "pont, pont, vesszőcske" szintje, az egyszerűség, amelyen keresztül a gondolat megjelenik. - Kiállítok például egy sorozatot, amelynek címe Tiszta gyár. Építőkockákból és az azokat megvilágító zseblámpák fényéből komponáltam meg, ahol a tiszta, egyszerű formák végül a fény játékával kapják meg végső formájukat - magyarázza. Mostani kiállításán mégis a gömböknek jut a központi szerep, amelyeket - mint mondja - roppant festőien próbál ábrázolni. - Talán az a legnehezebb egy gömb ábrázolásánál, hogy ne legyen közhelyes, ezt pedig úgy próbálom elérni, hogy ellenfényben, a fény-árnyék játékában láttatom a körvonalakat. Így egyszerre expresszíven és hiperrealista módon ábrázolom az egyszerű formákat - teszi hozzá.

A művész vegyes technikával dolgozik, eszköztára az olajtól az akrilon át a fotóalapú printekig terjed. Mostani kiállításán a kockák és a gömbök mellett egymásra, egymás mellé helyezett tányérok is megjelennek, amelyeknél szintén a hiperrealista keret találkozik egy expresszív ábrázolással, így érnek össze egyetlen kompozícióvá. "A kép kerete fogja össze a stílusokat, de van egy újítás is a mostani képeken. Metálfestéket kezdtem használni, ezzel színezett, arany hátteret hozok létre, hasonlóan az ikonfestészethez, a tárgyak szinte lebegnek a háttér előtt" - jellemzi munkáit a művész.