Magyar az istenek nyelve
Több mint három éve jelent meg az első József Attila-kötet svéd nyelven Ove Berglund avatott fordításában. A válogatásnak Svédországban szép szakmai sikere volt ugyan, Magyarországon azonban sokkal nagyobb visszhangot váltott ki, a műfordító többek közt a Magyar Kultúra Lovagja címet is megkapta érte. Most azonban megtört a jég. Thomas Nydahl, a svéd irodalomkritika atyamestere az Occident című vezető svéd kritikai folyóiratban méltatta a kötetet. "Szégyellem, hogy - figyelmetlenségem következtében - ilyen sokáig hallgattam a 2004-ben a Brända Böcker kiadó által megjelentetett En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) című gyönyörű József Attila-verseskötetről.
Népszerű a svéd nyelvű kötet
A költő a magyar líra talán legnagyobb alakja. (...) Ove Berglund bátor kétségbeeséssel vágott bele ezeknek a különleges verseknek a fordításába, melyek az intellektus és a zene tökéletes egységei. Remekművek... Miként is ajánljam ezt a könyvet az olvasónak? Én csak elkezdtem olvasni, megtetszett, aztán felfedeztem, amit felfedeztem, majd olvastam megint és megint, és olvasni is fogom. Még ma!" - írja kritikájában Nydahl.
- Amikor először megláttam József Attila verseit, valami megütött. A poémák képe, a betűk, a szavak képe? Még ma sem tudom megfogalmazni. Aztán felolvastattam néhány verset, és akkor már tudtam, hogy a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta - mesélte Ove Berglund, hozzátéve: - Pedig akkor még nem is értettem József Attila szavait. Amikor magyar barátom segítségével aztán erre is sor került, tudtam, nincs menekvés. Ezeket a verseket svédül meg kell szólaltatnom!
Berglund többször is ellenőriztette a szöveget, több nyersfordítást is készített, majd a műfordításait is többször átnézette, nehogy félrecsússzon valami, nehogy más értelmet kapjon egy szerkezet. A zene és a forma szintén szent volt és sérthetetlen, így nem csoda, ha néha hetekig tartott, míg - éjszaka felriadva - eszébe ötlött a helyes megoldás. Máskor pedig szinte ömlöttek belőle a sorok, a versszakok. Ma is úgy látja, József Attilát tolmácsolni egész embert kíván. Más költők nem állították hasonló nehézségek elé, pedig Berzsenyi vagy Babits sem volt kis falat.
Ove Berglund svéd nyelvű tolmácsolásában az utóbbi három évben két Kányádi Sándor- és egy Babits Mihály- verseskötet jelent meg. Negyvenhét versből álló Weöres Sándor kötete pedig már a kiadás alatt áll.
A költő újjászületése Franciaországban
"Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám...", írja József Attila, aki verseivel most új honra lelt. Nem is akárhol: Franciaországban nyűgözi le a XXI. századi olvasókat. Nemrégiben jelent meg ugyanis a második kötet és CD franciára fordított és megzenésített verseiből Tiszta szívvel címmel az egyik legnevesebb francia irodalmi kiadó, a Seuil gondozásában. Talán a sors fintora vagy kárpótlása is ez, hiszen a poétát egykor éppen emiatt a verse miatt tanácsolták el a szegedi egyetemről, ahol a magyar mellett francia nyelv és irodalom szakon szeretett volna tanulmányokat folytatni.
Az új, francia nyelvű kötet és CD alapja az a zenei, irodalmi performance, amely 2006-2007-ben turnézott Franciaországban. Az előadott verseket Rády Krisztina, a párizsi Magyar Intézet egykori művészeti vezetője, műfordító és a 8. Párizsi Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének professzora válogatta és fordította. A műveket Denis Lavant színész adta elő Serge Teyssoot Gay, a Noir Désir gitárosának zenei kíséretével. A kötet és zenei CD 28 verset tartalmaz, amelyeket néhány, a performance alatt készített fekete-fehér kép illusztrál.
Három évvel ezelőtt jelent meg József Attila első franciára fordított gyűjteménye Szeressenek (Aimez-moi) címmel a Párizsi Magyar Intézet támogatásával. A Phébus kiadó kötetében megtalálható a két szerkesztő, Kassai György (Franciaországban élő műfordító) és Jean-Paul Sicre a kiadáshoz írt közös előszava, Jean Rousselot ötvenoldalas tanulmánya, József Attila életrajza, és a Curriculum vitae francia fordítása, illetve két rövid próza is. Emellett a rockrajongó francia fiatalok is megismerhették a költő nevét, hiszen a Noir Désir egyik CD-DVD-jén is szerepelt már Nem én kiáltok című megzenésített verse.
A költő műveit lelkesen fogadja a francia olvasóközönség, és a francia sajtó részéről is kedvező bírálatot kapott az újonnan felfedezett magyar poéta, akit Lorca, Rilke és Apollinaire mellé soroltak. A francia L'Express hetilapban ezt olvashatjuk: "Versei egyszerre lángolóak és kétségbeesettek, elkötelezettek és pártatlanok, bukolikusak és városiak, szabad vagy kötött formájúak, próbára téve minden műfajt, megszólítva minden témát, mindig csakis az övéi maradnak. Nem ismételhetjük elégszer: olvassanak József Attilát!" A Lire irodalmi magazin pedig így ír József Attiláról: "Hogyan is ne szerethetné Franciaország ezt a költőt, Villon fordítóját, aki egy este a reménytelenség mámorában a vonatsínekre fekszik, s az asztala alatt az éjszakának hagy egy nyitott Victor Hugo versesgyűjteményt?"
