A Google-t korábban amerikai könyvkiadók és szerzői egyesületek is beperelték, ám ott a jogi eljárás megegyezéssel zárult. A hasonló próbálkozások egyelőre szélmalomharcnak tűnnek: a hasonló internetes szolgáltatásokból napról napra több van.

A történet valamikor 2004-ben kezdődött, amikor az amerikai cég elindította a Google Library Projectet, és elkezdte az USA jelentősebb könyvtári állományainak digitalizálását. A kiadóktól és a szerzőktől azonban nem kért engedélyt, ami alapesetben az USA-ban is felveti a szerzőijog-sértés gyanúját. Az öt legnagyobb amerikai könyvkiadó az Author's Guild szervezettel együttműködve pert indított, ám tavaly október végén megegyeztek a Google-lal, és lezárták a jogvitát. Akkor mintegy hétmillióra rúgott a Google Books Search által elérhetővé tett, beszkennelt könyvek száma - jelenleg már a nyolcmillióhoz közelít, a végső cél pedig tizenötmillió kötet digitalizálása.

Az európai kiadók és jogvédő szervezetek álláspontja szerint a Google eljárása az európai szerzőijog-gyakorlattal mindenképpen ellentétes. A pertársaságba tömörült szervezetek most megpróbálják leállítani az európai szerzők könyveinek beszkennelését.

A közös közlemény közzétételének ugyanakkor van egy másik célja is: az eddig számítógépre vitt kötetek listája január elején vált hozzáférhetővé, és a jogbirtokosoknak egy hónapon belül jelezniük kell, ha jogsértésre gyanakszanak a címjegyzék kapcsán. Eddig a Német Írók Szövetsége, a Német Könyvkereskedelmi Egyesület, a Svájci Könyvkereskedelmi és Könyvkiadói Szövetség, az Osztrák Könyvkereskedelmi Szövetség és a VG Wort szerzői jogvédő társaság kapcsolódott be a tiltakozó akcióba.

A vita valójában arról szól, hogy a digitalizálás és az internetes olvashatóvá tétel engedély nélküli másolásnak, illetve közzétételnek minősül-e. A kiadók szerint igen, a Google viszont vitatja ezt, mondván: ő csupán olyasmit csinál, mint a könyvtárak (ráadásul a Google Book Searchről nem is lehet elvinni a könyveket).

A PDF-formátumban rögzített könyvek valóban csak korlátozott felhasználást tesznek lehetővé, hiszen egy oldalanként kinyomtatott kötet minden bizonnyal drágább, mintha ugyanazt a kiadványt egyszerűen megvásároljuk. Így a szolgáltatás akár egyfajta reklámként is felfogható. Ráadásul a tiltakozás kevés eredménnyel kecsegtet már csak azért is, mert hasonló szolgáltatást nemcsak a Google, hanem például a Yudu és a Scribd is működtet.