A Mohácson letelepedett sokácok (a katolikus horvátok egy kisebb csoportja) legismertebb népszokása a busójárás, amely mára a város egyik ismertetőjegye lett.

A hagyomány úgy tartja, annak idején az ijesztő maszkokba, jelmezekbe öltözött, nagy zajt csapó busók elriasztották a törököket, később pedig a zord telet szerették volna elűzni külsejükkel és hangoskodásukkal. Mohácson ma is minden februárban 500-600-an öltöznek busónak, akik aztán kisebb csoportokba szerveződve járják a sokác negyed házait, és különböző termékenységvarázsló, betegséget vagy gonoszt űző rítust végeznek.

Ezt az Országgyűlés által az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára javasolt népszokást hozzák most el Budapestre. Február 13-án délután kettőkor kezdődik a busók farsangi mulatsága és felvonulása a Váci utca déli részéről indulva a Ráday utcán keresztül. A program este fél hétkor a Fonó Budai Zeneházban folytatódik, itt nyílik meg ugyanis A maszk mögött címmel a Minorics Tünde etnográfus gyűjteményéből öszszeállított kiállítás, amely a busók szokásait mutatja be. Este héttől Darazsácz István és a Zora Táncegyüttes táncosai tanítanak sokác táncokat, nyolctól pedig egy táncos műsorban mutatják be a sokácok szokásait. Végül este kilenctől táncházban lehet alkalmazni a tanultakat, a zenét a mohácsi Orasje zenekar szolgáltatja.

Busók