De meghúzható másképp is az ív: az amazóniai indiánok életét leíró jezsuita Éder Xavér Ferenctől a csillagász Hell Miksáig, a Közép-Ázsiát gyalogosan járó Vámbéry Ármintól a bihéi királytól majdnem háromszáz fegyveres kísérőt kapó Afrika-kutató Magyar Lászlóig, az Új-Guineából kétszázezres állattani gyűjteményt hazaküldő Bíró Lajostól az amerikai szőlőkultúra egyik atyjának tartott Haraszthy Ágostonig, a Kaukázust feltáró, Magyarországon védett nemzeti parkok létesítését szorgalmazó, azóta szinte elfeledett Déchy Mórtól a Szaharát repülőgépről fényképező - Az angol beteg című, maréknyi Oscar-díjjal körülrajongott filmből világszerte megismerhetett - Almásy Lászlóig.

Kubassek a hősei tudományos-felfedezői teljesítményén kívül személyes sorsuk sok-sok fontos vagy legalább érdekes mozzanatával is megismerteti az olvasót. Sokan megszenvedték, hogy hazájuktól nagyon kevés hivatalos anyagi támogatást kaptak - emiatt néprajzi, állattani gyűjteményeik, térképeik, leírásaik nem csekély hányada most is külföldi múzeumokat, tudományos intézményeket gazdagít. Nem kevesen egészségüket, sőt az életüket kockáztatták céljuk megvalósításáért: Teleki Sámuel afrikai kutatásai idején 106 kilóról 64 kilóra fogyott - "cserében" ma vulkán viseli a nevét. És hegycsúcsot neveztek el az Urál északi részén a nyelvrokonaink között gyűjtő Reguly Antalról is. Nem érdektelen megtudni, hogy Cholnoky Jenő remekül rajzolt. Vagy hogy Torday Emil a Kongó mentén írt kijaka szótárának minden új adatáért egy-egy varrótűvel fizetett.

Kár, hogy néhány apró hibát is elkövetett a szerző vagy (esetleg/és) a szerkesztő. Például Kőrösi Csoma Sándor két társával nyilvánvalóan nem lakhatott hónapokig egy kilenc négyzetlábnyi, azaz nem egészen egy négyzetméternyi helyiségben.

A hibák ellenére érdemes kézbe venni a kötetet. Dicséret illeti nemcsak szövegéért, hanem a korabeli ábrázolásokért és a hajdan magyarok járta helyszínek mai fotóiért, térképeiért, az utazók műveinek és a róluk szóló könyveknek, tanulmányoknak a bő listájáért is, nem utolsósorban pedig a könyvet tervező Kemény Zoltán igényességéért.

Kossuth, 200 oldal, 7500 forint

Germanus Gyula és Rabindranath Tagore. Az idős, nagy tekintélyű indiai költő az 1920-as évek végén a magyar tudóst kérte fel, hogy alapítson és vezessen iszlamológiai tanszéket a Santiniketáni Egyetemen.