Velejéig modern, talpig szláv

Az eredetileg 2000-ben kiadott Mucha-kötet több cseh szerző munkája, és a festő párizsi működése csupán egy fejezet a sok közül. Mucha ugyanis úgy élt Párizsban, mint magyar kortársai, Rippl-Rónai, Csók vagy Vaszary. Megmártóztak a világváros szecessziójában, de tudták, hogy sose lehetnek franciává.

Mucha náluk is mélyebben szeretett bele az "új művészet", az art nouveau lehetőségeibe, olyannyira, hogy műveivel alaposan hozzájárult annak korstílussá válásához - ami végül a szecesszió végzete lett. Hiszen mihelyt minden kilincsen és címkén kacskaringók és szép lányok burjánoztak, a szem valami nyugodtabbat keresett, s a divat felfedezte az art decót, a művészet pedig végrehajtotta a maga forradalmait, az expresszionizmustól a konstruktivizmusig.

Az ötven felett járó Mucha az I. világháború után visszatért hazájába, ahol nagy tekintély és a Kelet-Közép-Európában megszokott sárga irigység övezte. A fiatalok számára avíttas modern volt, az általa vállalt monumentális feladat, a szlávok történelméből vett eposzi részletek bemutatása amolyan Feszty-körképnek tűnt. A Csehszlovákiát megszálló németek esztétikai felfogásába e képek ugyan beleillettek volna, de a túlságosan is szláv témakört nem állhatták, zaklatták is az idős művészt - Mucha ennek az izgalmaiba halt bele. Később viszont velejéig polgári, szabadkőműves, a misztika és a túlfinomult esztétikum iránt elfogult személynek számított; semmiképp sem "haladó hagyománynak", inkább a nemzeti művészettörténetből kiiktatandó alaknak. Feltámadása a prágai fordulatig váratott magára, amikor már minden nyugat-európai képkeretbolt Klimt- és Mucha-reprodukciókat kínált a kispolgári otthonoknak, hogy középpolgárinak mutathassák magukat.

A szép kiállítású tanulmánygyűjtemény, amelyet a festő utóda és számos társszerző jegyez, mindenre kitér, ami Muchában fontos. Bemutatja még a szobrászt, az ékszer- és az üvegablak-tervezőt, a freskófestőt, az iparművészeti esztétát és a nemzetinek érzett festői feladatok mesterét is. Érdekes az egyik tudós szerző felmordulása, hogy egy külhoni monográfia a cseh művészt az Osztrák-Magyar Monarchia művészei között tárgyalja. De amikor Csehország annak a része volt... Magyar történészek számára tanulságos az ilyen az apró momentumokat olvasni: prágai tükörben láthatjuk olykori nemzetieskedő felbuzdulásainkat.

Helikon, 160 oldal, 5990 forint

Franciaország magához öleli Csehországot. 1918  körül
Franciaország magához öleli Csehországot. 1918 körül
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.