A nemzetközi nemezkiállítás mellett élő népművészetünk legjelentősebb alkotói is jelen vannak a gyűjteménynek helyet adó egykori tágas, boltíves szeszfőzde falai közt. Az intézménynek élő kapcsolata van a népi iparművészekkel, akik segítségével, ajánlásaival valósulnak meg évről évre az időszaki tárlatok. A tárgyi népművészet fő szakágainak - fafaragás, fazekasság, hímzés, szövés - mellett rendszeres lehetőség nyílik a szakkörök és csoportfoglalkozások keretén belül különböző hagyományok, népszokások - játék- és mézeskalács-készítés, tojáshímzés - felelevenítésére. E hétvége a farsang jegyében telik, mert a foglalkozásokon álarckészítés és fánksütés szerepel a családi programban. Csoportos bejelentkezés esetén pedig kézműves bemutatókat szerveznek, ahol népi iparművészek engednek bepillantást a régi mesterségek fortélyaiba. A múzeum leglátogatottabb időszaka egyébként a nyár, mert az ingatlan hatalmas ősfás udvarral rendelkezik, ahol kemencében, illetve hagyományos tűzhelyen készül a hagyományos lángos, a pogácsa, és ahol a szentivánéji ünnepen nem maradhat el a hagyományos tűzugrás sem.

Kriskóné Dávid Mária, a múzeum igazgatója - aki egyben a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület alelnöke - nagy tervekkel készül erre az évre, mert az idén ünnepli negyedszázados fennállását a város által fenntartott intézmény. Érdeklődésünkre elmondta: a tervek szerint a közeljövőben csuhéból és sásból készült bútorok, lakberendezési tárgyak kiállítása nyílik, a tavaszi fesztivál idején pedig a Kapos-menti hímzések világával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Mint megtudtuk, a nyár elején a kismesterségek-pályázatára kékfestők, bőrösök, kovácsok, hangszerkészítők munkáit fogják zsűrizni és kiállítani, őszre pedig megkezdődik a jubileumi tárlatsorozat, amelynek programját a szervezők még nem közölték. Annyi azonban már biztos, hogy ez utóbbi program átfogja majd a múzeum huszonöt éves történetét.