Az élet titkos üdvössége
A dán elbeszélő és Denys Finch-Hatton ihlette oeuvre-je rajongásom tárgya lett. Elkápráztat, hogy egy veszélyes életre termett, vakmerő, makacs, sznob, hedonista kalandorból hogyan vált a rá mért rettentő szenvedéseket méltósággal tűrő, szilajságát el nem vesztő, ám aszkétikus szellemlény. Olyan, saját kozmoszt teremtő alkotó, aki pusztán a fejében él - mivel minden testi örömtől megfosztatott. A világszerte ünnepelt, kétszer is Nobel-díjra jelölt szerző halálát alultápláltság okozta. Előtte esztendőkig osztrigát, pezsgőt, szőlőt fogyasztott; fél gyomorral. Az elhunyta előtt négy évvel, 1958-ban publikált A sors anekdotáit meghökkenve fogadták: kevesen hitték, hogy ereje elegendő egy új műhöz.
Az öt novella hősei, heroinái - gyakorta lidérces - passziójuk foglyai. A Shirazban élő ifjú teológus, Szaufe missziója, hogy szárnyakat adjon az embernek, így lépve kapcsolatba az angyalokkal (A búvár). A Babette lakomája Párizsból elmenekült, s egy norvégiai faluban letelepedő mesterszakácsnője, a főképp kenyérlevest pancsoló Babette Hersant lottónyereményét veri el egy mennyei vacsora föltálalásához. A Viharok Mallija - színpad helyett - hajótörés során bújik Ariel bőrébe. A halhatatlan történetben a dúsgazdag, kőszívű, magányos Mr. Clay a matrózok körében terjedő, kitalált anekdotát akarja valósággá tenni. Blixen keserű kijózanodásra ítéltetett, küldetéses különceinek jellemzője: "Az élet titkos üdvössége megnyilvánult számára, hogy jelezze létét, majd rövidesen végbeszakadt, mintha soha nem is lett volna."
E gótikus remeklések - Csáth Gézával szólva - mesék, amelyek rosszul végződnek. Egyedül mi, elvarázsolt olvasók nem járunk pórul; bár a kiadói hanyagság bőszítő. Az 1937-es afrikai memoár a "tartása", fegyelmezettsége, az elfojtások miatt megrendítő; Nádas Péter summázatával: szerelmi regény, amelyben egy szó sincs a szerelemről. Az életmű utolsó előtti darabja azonban a zabolázhatatlan, buja képzelet diadala. Sodróan szenvedélyes, bestiálisan szabad munka; mögötte egy játékos, ironikus, nevető arc. Egy olyan önbeteljesítő túlélő heroikus vallomása, akit nem tudott leigázni az elgyötört testbe zárt fájdalom. Akinek saroktétele: "... minden bánat elviselhető, ha bele tudod foglalni egy történetbe".
Karen Blixen: A sors anekdotái, Polar Könyvek, 235 oldal, 2600 forint