Dübörög a Családi emlékezet program. Az oktatási tárca által kezdeményezett, a Magyar Országos Levéltár kezelésében működő, 2005-ben indított interaktív honlapon (http://csalad fa.emlekezet.hu) lapzártánk előtt nem sokkal több mint 38 ezer regisztrált felhasználó volt, durván 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Tehát ennyien vannak ma azok, akik felmenőiket keresik-kutatják a neten - és napról napra többen lesznek. A program indítása utáni első év végén úgy ötezer látogató érdeklődött az opció iránt, a számok tehát azt mutatják, hogy soha nem látott divatja lett a saját kezű családfakutatásnak-építésnek - pláne, hogy ingyen van.

A 38 ezer állandó felhasználó egymás aktív közreműködésével eddig több mint 290 ezer közelebbi és távolabbi rokonának nevét tette fel a weboldalra, tehát a világhálóra, és több mint kilencezer dokumentumot - családfát, fotót - tett közkincscsé. A site-on momentán hozzávetőleg 300 ezer közelebbi-távolabbi rokoni kapcsolat rajzolódik ki.

A levéltár munkatársa, Katona Csaba szerint a hatalmas és egyre nagyobb érdeklődés tökéletesen illeszkedik a világtrendbe: egyre népszerűbb elfoglaltság az internetes kapcsolatkeresés és építés, amit a közösségi portálok (pl. iwiw) sikertörténete is mutat; az eredet- és identitáskutatás is egyfajta kapcsolatkeresés-építés. A program iránti kereslet növekedéséhez mindemellett hozzájárult az is, hogy 2006-ban, a győri levéltárral és a Mediawave Alapítvánnyal karöltve tartottak egy élénk érdeklődéssel kísért konferenciát, majd az öszszejövetel alapján kiadtak egy ugyancsak szépen fogyó kötetet Családok, családfák, generációk címmel, amely különböző társadalmi rétegekből való, és más-más etnikumhoz tartozó családok történetét mutatja be, afféle példaként.

Mindennek köszönhetően már nem kell arisztokratának lenni ahhoz, hogy az ember tudja, honnan jött, ki volt a szépapja, ükapja, mivel foglalkozott, kit vett el, nevet változtatott-e stb. Katona Csaba szerint a programot használó bármely átlagember némi szerencsével akár a XVII-XVIII. század fordulójáig is vissza tudja vezetni a családfáját, vagyis a törökök kiűzése és az elnéptelenedett területek újratelepítésének idejéig - rövidebben az egyházi anyakönyvezés újraindulásáig. (Ezeknek a történelmi egyházak által vezetett példányait mikrofilmen az 1895-ös évig csak a MOL-ban lehet kutatni, nem véletlen tehát, hogy ez itt az egyik legkeresettebb forráscsoport.) Nem mindegy persze, hogy hívják a kutakodót, egy Szabónak nyilván tovább tart közvetlen őseinek azonosítása, mint mondjuk egy Gyertyánffynak.

A program a levéltár közművelődési koncepciójába is beleillik. Egyrészt, mert a felvitt adatok felhasználhatók a különféle kutatásokhoz, másrészt pedig azért, mert jót tesz az intézmény imázsának. Hozzájárul ahhoz, amit a 253 éves levéltár annyira szeretne: végre mindenki számára nyitott, népszerű, látogatott, a nemes hagyományokat a modern szemlélettel ötvöző kulturális közeggé válni.