A CPg-t amúgy 1979 táján Benkő Zoltán, alias Güzü jugoszláviai példák ismeretében alapította, s neve a későbbi híresztelésekkel/rágalmazásokkal (Cigánypüfölő Gárda, Cigánypusztító Galeri) szemben a Coitus Punk Group, később a Com'on Punk Group kifejezés rövidítése volt. A zenekar az anarchista brit punkbandákat választotta példaképül, s megjelenése a szegedi szocialista miliőben valóban sokkolóan hatott. Az állandó rendőri zaklatások miatt néhány hónap elteltével maguk is már reménytelennek látták a helyzetüket Csongrád - vagy ahogy ők nevezték: "Pol Pot" - megyében, Budapestre költöztek, ahol az ETA és a Bizottság előzenekaraként léptek fel, majd a Beatricével is koncerteztek. Miközben alkalmi munkásként dolgoztak előbb a Köztisztasági Vállalatnál, majd figuránsként a Geodéziánál.

A CPg radikálisan anarchista dalai közül különösen kettő, az Erdős Péter, illetve az Áll egy ifjú élmunkás a réten vált kultikus slágerré budapesti punkkörökben. Az előbbiben nyíltan és nyomdafestéket nem tűrő stílusban mentek neki a korszak "popcézárának", utóbbiban pedig olyan, az akkori politikai környezetben bombaként ható sorok szerepeltek, mint például "Áll egy ifjú élmunkás a téren / kommunista szombatról jött éppen / Rohadt büdös kommunista banda / mért nincsenek ezek felakasztva."

E dalokra persze hamar felfigyelt a belső elhárítás, az inkriminált szövegek elég hamar eljutottak a "címzetthez" is, s Erdős Péter többek között ezek hatására írta meg a Kritika 1983/7-es számában megjelent nevezetes Felszólalás a szennyhullám ügyében című röpiratát, amely nemcsak hatalmas indulatokat és mélyreható negatív folyamatokat indított el a hazai rockéletben, de a későbbi koncepciós punkperekhez is alapot szolgáltatott. Előbb a Mos-oi és a CPg ellen indult eljárás, majd a győri Auróra és a veszprémi Közellenség következett, miközben minden, a punk címke alá vonható zenekar koncertjét igyekeztek a hatóságok ellehetetleníteni.

Az ürügyet a CPg 1983. február 19-én a Mozaik Klubban, egy engedélyezési okokból táncmulatságnak hirdetett punkkoncerten adta. Kétségtelenül kemény, ha úgy tetszik "rendszerellenes" dalokat játszott, de a köztudatba sulykolt állításokkal ellentétben a CPg nem volt fasiszta. Sokkal inkább markánsan anarchista, antikommunista, amely kompromisszummentesen fejezte ki rossz- és ellenérzéseit a maga keresetlen, agresszív, üvöltözős módján. A Mozaik utcai koncerten azonban a közönség követelni kezdte a rasszista szövegű "cigánydalt" is, amelyet a helyszínen lévő Mos-oi tagjai - műsoron kívül - elő is adtak. A CPg azonban nem ezért, hanem a "csirkedarálás" miatt vált ismertté. E hírhedt eseményre 1983. március 5-én, a Kozák téri Ifjúsági Házban került sor, ahol eredetileg csak statisztaszerepre kárhoztatott, a mikrofonállványhoz kikötött csirkét a pogózó, beindult közönség brahiból szétszaggatta.

Néhány hétre rá izgatás vádjával letartóztatták az együttest. S bár a fél évig tartó eljárás során az ügyész számára is bebizonyosodott, hogy a CPg nem "fasiszta banda", a bíróság végül a zenészek bűnösségét nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaiként, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében állapította meg, hármukat két-két év letöltendő börtönre, a még fiatalkorú basszusgitárost pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint az "előadott számok alapvetően a rendőrök, a kommunisták, a Magyar Népköztársaság vezetői és általában az alkotmányos rend ellen, illetve a Cselszövő és a CC20 című számok a Szovjetunió ellen irányultak".

A CPg neve még évekig szolgált elrettentésül. Szabadulásuk után a tagok egy része külföldre távozott, mások felhagytak a zenével vagy más néven folytatták. A kilencvenes évek végén Kövessy Róbert Pol Pot megye punkjai című dokumentumfilmjében viszont felmelegítette e régi történetet, és ez ismét összerázta a társaságot. 1999 decemberében a szegedi Rock Klubban tértek vissza a rocknyilvánosságba, azóta alkalmanként koncerteznek, sőt időnként lemezeket is megjelentetnek, de ezek már nem sok port vernek fel a hazai rockéletben.

Privát rocktörténet - A CPg (42. rész): január 29., csütörtök 16.25 Filmmúzeum