Legalábbis a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) alapítói és a Filmszakmai Kerekasztal együttes keddi egyeztetése alapján látszik így. A szakma mostani javaslatának közvetlen előzménye egy ellentét, amely a vagyonkezelő privatizációs pályázatának meghirdetése után robbant ki tavaly novemberben. A rendszerváltás után létrejött Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ) elnöke, Kálomista Gábor levélben kifogásolta a Nemzeti Vagyonkezelőnél és a parlamenti pártok frakcióvezetőinél a kiírás egyes részleteit. Lapunknak néhány producer is úgy vélekedett, az egyes feltételek a stúdiókat jelenleg működtetőket, illetve a több évtizede dolgozó filmes alkotókat hozták előnyös helyzetbe. (A már csak nevében létező Budapestet Kántor László producer, az MPSZ alelnöke jegyzi, az aktív Hunnia vezetője Sándor Pál rendező, az Objektívé Rózsa János rendező.) Kritizálták, hogy a Budapest Filmstúdióért csaknem háromszor akkora vételárat kérnek, mint a másik kettőért.

A stúdiók jól csengő nevükön kívül alig birtokolnak vagyoni értéket, miután a filmtörvény a Nemzeti Filmarchívumhoz telepítette a korábbi évtizedekben készült filmjeik jogait. A magántulajdonos számára azonban fontos, hogy e stúdiók alapítóként részt vesznek a pénzosztó MMK kuratóriuma megválasztásában, továbbá előnyt élveznek elvont filmjeik forgalmazási pályáztatásánál.

A filmszakmai csoportok ellentétét látva a parlamenti kulturális bizottság alelnöke, Halász János (Fidesz) a privatizáció leállítását, a stúdiók állami tulajdonban tartását követelte. Kálomista másik levelében lemondásra szólította fel Grun-walsky Ferencet, az MMK elnökét. A vagyonkezelő visszavonta a privatizációs pályázatot, Grunwalsky nem mondott le. A megoldást keresve kedden a Hunnia és az Objektív képviselőinek távolmaradásával tanácskozó Filmszakmai Kerek-asztal úgy foglalt állást, hogy a stúdiók végelszámolása a legjobb megoldás - tudtuk meg Szomjas Györgytől, a Magyar Filmművészek Szövetsége főtitkárától. Aki akarja, tovább viheti a patinás neveket - jelképes összegért - egy új alapítású stúdióban. - A tagok túlnyomó többsége eljött, és nem volt éles vita - foglalta össze a történteket a főtitkár. Kálomista szerint az MPSZ korábban javasolta ezt a megoldást. - Örülök, hogy helyére került a dolog, és ilyen erőt képviselünk - jegyezte meg. Az még kidolgozandó, előnyt élvezzenek-e a régi filmek alkotói a forgalmazási jogok pályáztatásánál.