Eladták a "berlini Postot"
Négy évet sem élt meg a német lappiacon a "turbó-kapitalistának" nevezett David Montgomery - a The Sun brit bulvárlap egykori főszerkesztője -, aki most 152 millió euróért adta el itteni érdekeltségeit. A kivonulásra kényszerült, errefelé igen népszerűtlen brit médiavállalkozó volt az első külföldi pénzügyi befektető, aki tisztán hitelekből próbálta fenntartani németországi birodalmát. Befektetőinek húszszázalékos hozamot ígért, amit azonban sosem tudott teljesíteni. A tavaly őszi globális pénzügyi válság miatt cége, a londoni székhelyű Mecom sokat vesztett tőzsdei értékéből, miközben adósságai elérték a 600 millió eurót.
A "pénzügyi sáskaként" emlegetett, csak a mielőbbi haszon kipréselésében érdekelt Montgomery az elmúlt években Dániában, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban és Norvégiában mintegy háromszáz lapot és médiavállalkozást vásárolt össze. Legnyereségesebb vállalkozása is legfeljebb 12 százalékos hozamot tudott kitermelni. Sajtóértesülések szerint a 60 éves üzletember árulja norvégiai és lengyelországi érdekeltségeit (az utóbbi ékköve a jól ismert Rzeczpospolita napilap). A Berliner Verlag Holding néven futó németországi portfólió eladásából befolyó pénzt adósságrendezésre kell fordítania.
A holdinghoz tartozó Berliner Zeitung minőségi lapot, a Berliner Kurier és Hamburger Morgenpost bulvárlapot, a Tip programmagazint, a nyomdát, valamint tíz internetes portált a negyedik legnagyobb német lapkiadó, a DuMont Schauberg vásárolta meg. A kölni székhelyű, 630 millió eurós árbevételű cég érdekeltségébe tartozik mások mellett a Kölner Stadt-Anzeiger és a Frankfurter Rundschau.
A tulajdonosváltásnak különösen a több mint 160 ezer példányban megjelenő Berliner Zeitungnál örülnek. Montgomerynek kétségkívül van fogalma a sajtóról, különösen a nyomtatott termékek és az internet egyesítése foglalkoztatja. A minőségi fővárosi lappal viszont nem tudott mit kezdeni. A folyamatos és egyre durvább költséglefaragások, összevonások, leépítések nyomán feszült helyzet alakult ki a berlini Alexanderplatznál lévő szerkesztőség és Montgomery jobbkeze, a főszerkesztői és vezérigazgatói posztot betöltő Josef Depenbrock között.
Az 1945-ben indult, az NDK-s időkben kommunista Berliner Zeitungból az újraegyesítés után "német Washington Postot" akartak csinálni, a kísérlet azonban nem sikerült. A lap - a Népszabadsággal együtt - több éven át a Bertelsmann konszern sajtóága, a Gruner+ Jahr érdekeltségébe tartozott. Olvasótábora ma is főleg az egykori keleti városrészben él, a minőségi lapok piacán a Der Tagesspiegellel vívott küzdelemben a nyugat-berlini polgári-liberális lap áll jobban gazdaságilag. A 3,4 millió lakosú Berlinben különben hét minőségi lap, köztük az "országos és európai hatókörűnek" tekintett Die Welt, valamint három bulvárlap jelenik meg.
A DuMont Schauberg érkezése nemcsak a népszerűtlen Depenbrock távozását vetíti előre. A vállalatot irányító Alfred Neven DuMont szándékai szerint a Berliner Zeitung megőrzi függetlenségét, de várható, hogy egyes rovatokat a Kölner Stadt-Anzeigerrel és a Frankfurter Rundschauval közös, a jelenleg foglalkoztatottaknál kisebb létszámú csapattal állítanak majd elő. A kölni és a frankfurti lap szerkesztősége között már most rendszeres a cikkek cseréje.
