Miközben egyik pillanatról a másikra, nyomtalanul tűnnek el budapesti épületek, szokatlanul elegáns gesztussal engedték át az elmúlásnak a Szervita téren álló, hetvenes években épült betonházat a Kortárs Építészeti Központ tagjai. Rendeztek egy életmű- kiállítást az épületet tervező Ybl-díjas építész Szabó Istvánnak, ahol az öt éve üresen álló, belvárosi irodaház története mellett bemutatták több más művét is.

A kiállítás ötlete adta magát, mivel átmenetileg ebben az épületben állomásoztak a fiatal építészek. Az ingatlant 2007-ben megvásárló, francia részvénytársaság, az ORCO Property Group akkor ajánlotta fel nekik néhány hónapra, amikor kiderült, korábbi, szintén csak átmenetileg átengedett helyükről, a Róth Miksa Emlékház hátsó traktusából 2008 nyarán távozniuk kell. A hetedik kerületi múzeum szerette volna ugyanis abban az épületrészben elindítani az átalakítási munkákat. (Valódi lépésekre azonban csak az idén kerülhet sor, ha az önkormányzat februárban megszavazza a tervezet szerint a múzeumnak szánt 200 millió forintot.)

A KÉK tehát költözött. Az ORCO-val kötött megállapodás szerint az ingyenes "lakhatási engedély" tavaly júniustól év végéig szólt, ez idő alatt három nagyszabású konferenciát, filmfesztivált, és öt, a helyszínre szabott építészeti kiállítást rendeztek. December végén szedték a sátorfájukat. Hátra hagyták a bontásra szánt épületet, és a profiljában egyedülálló, két éve alapított szervezet újra a virtualitásba vonult.

Buldózereket azóta sem látott senki a Szervita téren, és előreláthatóan jó ideig nem is fog. Annak ellenére, hogy az ingatlanfejlesztő cég honlapján a mai napig az áll: az építkezés 2008-ban kezdetét veszi.

- A fejlesztés zajlik - állítja a cég munkatársa, Kalapács Kornél, majd miután tovább feszegetjük a kérdést, bevallja: "felfüggesztették az ügyet".

Az iraki származású, Londonban dolgozó sztárépítész, Zaha Hadid óriásbuborékjának sorsa eddig sem volt rózsás. A Belvárosba álmodott, extravagáns komplexumon sokat vitatkozott szakember, politikus, és prüszkölt a konzervatív ízlésű lakosság. A tervben vázolt épület egyébként is tíz méterrel meghaladta az engedélyezett magassági határt. A városházán lezajlott viták után végül megszűnt minden jogi akadály: decemberben életbe lépett az új városrendezési terv, amelynek értelmében szabad utat kapott a Zaha Hadid által idő közben kavicsból buborékká átkomponált épület.

- Nehéz meghatározni a pontos magasságot, mert az épületnek nincs igazából éle - mondja az országos főépítész, Fegyverneky Sándor a megközelítőleg 40 méter magas intézményről. Hozzáteszi, a laikus semmi változást sem vesz majd észre az újragondolt tervek alapján elfogadott épületen. Igaz, kicsit zsugorodik majd a tetőétterem, de a merész látvány, a pikkelyes homlokzat, a térrel való kapcsolódás, az alsó szint átjárhatósága, és a földszintre bekalkulált üzletek maradnak a régiben.

Csakhogy a tulaj maga még nem döntött a jövőről. Év végén beadta ugyan az elvi építési engedély kérelmet, amelyről néhány hónap alatt dönteniük kell a hatóságoknak, de az már közel sem biztos, hogy - a gazdasági krízist is szem előtt tartva -, belevág a terv megvalósításába. Áprilisig tehát rendületlenül áll az iroda- és a szomszédos parkolóház is.

Mire döntés születik a Szervita téri buborék ügyében, addigra talán a KÉK is beköltözik végleges helyére. Egyelőre keresgélnek. Amíg nem támad valakinek épületes ötlete.

Ritmuszavarok Budapest Szívében

Budapest Szíve: ezzel a fogalommal először 2005-ben találkoztunk, amikor ötletpályázatot írt ki a főváros a kiskörúton belüli területek újraélesztésére, rendezésére. A beérkezett több mint negyven pályamű anyagaiból, s főként a nyertes, a Teampannon tervezőiroda elképzeléséből rajzolódott ki aztán a Budapest Szíve program, melynek három fő területe van: reprezentatív kapukörzet kialakítása a Városháza tér, Deák tér környékén, továbbá egy újabb főutca létrehozása a Váci utcával párhuzamosan (mely a Kecskeméti utcán és a Petőfi Sándor utcán, majd tovább, az Október 6. utcán jönne létre, azok sétálóvá tételével, forgalomcsökkentésével), és harmadikként az Erzsébet híd pesti hídfőjének és a Duna-partnak a fejlesztése, korzósítása. Az első és a harmadik megvalósítását a főváros, a másodikat az V. kerület irányítja a kialakult munkamegosztás szerint. A három nagy akciókörzet egyébként húsz konkrét helyszínt takar. Első lépésként, első ütemként ezek közül jó néhányat belevontak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez benyújtott pályázatba, amely szintén a Budapest Szíve nevet viseli, s kiemelt támogatásként 13,5 milliárd forintot kér az EU-tól. A nagy tervhez programon kívüli beruházások is kapcsolódnak, például a 4-es metró, továbbá magánfejlesztések, köztük az ORCO csoport Szervita téri álma is. (Cs. L.)

Bizonytalanná vált, megvalósul-e a sztárépítész Zaha Hadid csodaépülete